Mit gondoltok arról, ha az anya ezzel bünteti meg a gyerekét?

Bocs az offért de utolsó, megmelengette a szívem amit írtál, igazán büszke lehetsz a fiadra!!(meg persze magatokra,ti neveltétek ilyenre)

A kérdéshez pedig: nagyon szomorú h ilyen anyák vannak..

némely válaszon könnybe szaladt a szemem.

undoritó, hogy lehetnek ilyen szülők egyesek. rossz még olvasni is.

én azt nem értem, hogy lesz valakiből ilyen ember, anya, szülő? mégis mi vezet ehhez? vagy egyáltalán miért vállalnak gyereket? szeretheti egyáltalán azt a gyereket?

de aztán ne csodálkozzanak, ha a gyerek egyszer végre megszabadul az ilyen szülőktől, hogy többet rájuk se néz.

na nem azért, meg is érdemlik.

szégyen... nagyon nagy szégyen.

A mi anyukánk is ezt csinálta. Hónapokig készültünk egy megígért mozira, és amikor már közeledett az idő (úgy vártuk, mint a karácsonyt!), akkor folyton ezzel zsarolt minket ("ha rossz jegyet hoztok, nem megyünk sehova!", "ha visszafeleseltek, nincs mozi!", stb.), majd, a "nagy nap" előtt egy nappal közölte, hogy nem megyünk sehova, mert veszekedtünk a húgommal.

De ez csak egy példa, szinte rendszeresen ez volt. A vége mindig az lett, hogy otthon ültünk, mert "rosszak vagyunk, és nem érdemlünk semmit".

Persze elég hamar rájöttünk, hogy valójában lusta mint a föld, és esze ágában sincs elvinni minket semmerre - és a legrosszabb, hogy ezt már akkor is tudta, amikor megígért valamit!!!

Mi nagyon-nagyon hamar leléptünk, és apukánkhoz költöztünk, aki sokkal következetesebb volt, és (nem mintha ez lenne a lényeg), de vitt is minket mindenfele. A legfontosabb: amit ígért, azt betartotta, a büntetés (ha volt) logikus volt, a rosszaságból következett, és nem zsarolásalapnak használta...

Most már csak azt kellene megnézni, hogy ezzel a szerencsétlennel hogy bántak anno a szülei? Valószínűleg a saját tapasztalatait viszi át azokra a szerencsétlen gzerekekre, akiket meg sem kellett volna szülnie!

Rendkívül alacsony lehet az intelligencia-hányadosa ennek a nőnek, hogy nem veszi észre magát!

Az pedig, hogy lusta és nemtörődom, csakúgy ordít a viselkedéséből...

Bizony, nekem is elfutotta a könny a szememet néhány válasz olvasásakor...

Nem tudom megérteni ah egy anya zsarolja a gyerekét lelkileg,anyukám sajnos sokat csinálta,tudta,hogy érzékeny vagyok és nagyon ki is használta,hogy szándékosan nem tudom.Lelkileg Ő sem egy egyszerű ember most már felnőttként tudom,könnyen lesz depressziós,szeretet hiány van,most már 44 évesen jobban látja a hibáit,mint anno,már értem miért csinálta.Emellett nagyon gondos anyuka volt,egyedül nevelt minket miután 3 éve koromban elváltak apukámtól,azt is tudom hogy a válás is oka volt annak,hogy lelkileg instabil lett,de szeretett mindig is minket,gondoskodott rólunk,egyetlen úgymond hibája az volt,hogy ahelyett hogy kiabált volna lelkileg okozott fájdalmat,de tényleg rengeteget köszönhetek neki,most is.Nem hibáztatom igazából,még akkor sem ha sok mindent azért nem mondtam el neki,hogy jobb legyen neki,ne bánkódjon,pl azt hogy a nevelőapám 6 éven keresztül molesztált.Sajnos ezeknek a dolgoknak következtében,lelkileg egy nagyon törékeny ember lettem aki 23 éves fejével több depresszión,pánikbetegségen van túl,hirtelen haragú vagyok,és ha kimerült vagyok,sorra jönnek a sikertelenségek hamar ideges leszek.

Persze igyekszem változtatni,ugyanis van egy lassan 2 éves kisfiam,és nem jó neki,hogy sokszor türelmetlen vagyok,vagy depressziós.Szerencsére nem sokat vesz észre az egészből egy vidám,kiegyenúlyozott kisfiú,én nem tudnám később sem lelkileg megzsarolni,már attól is lelki ismeretfurdalásom van ha felemelem a hangom vagy mérges leszek rá.Sose értettem az olyan anyákat,mint a kérdésben szereplő is,azzal büntetni a gyereket,hogy tulajdonképpen megalázza,magára hagyja.

Három gyerek anyukájaként én hiszem azt, hogy a gyerek egy tükör a szülő felé.

Ha az a kisgyerek így viselkedik, annak oka van, bár azt hiszem ez nem kirívó dolog :) Mindenhol próbálkoznak, feleselnek.

Viszont az anya "nevelésével" nem értek egyet :(

Az, hogy nem lesz ott az anyák napi ünnepségen az ő szégyene lesz és nem a gyereké!!!

Azt gondolom, hogy az efféle nevelés előbb-utóbb közönyt vált majd ki a ygerekből, úgymond megszokja és már nem fogja zavarni, nem fog miatta szomorkodni, mert tudja, hogy ez van...

Viszont ekkor majd ki fogja rosszabbul érezni magát?

A gyerek aki már megszokta, hogy az anyja nincs mellette amikor kell, vagy az anya aki egy teljesen közönyös gyereket "kap" majd a saját nevelése miatt?

Biztos a szive fog leszakadni, ha látja majd, hogy a gyerekéét baromira nem érdekli, hogy ott lesz-e majd az anyák napi ünnepségen vagy nem....