Mit gondoltok arról, ha az anya ezzel bünteti meg a gyerekét?

Szánalmas.

Arra legyen inkább esze az ilyen nőnek, hogy példát mutasson.

Ha megalázza a gyermekét, annak később iszonyú súlyos következményei lehetnek. Én ismerek olyat, aki paranoiás lett tőle, de nem kicsit.

Egyáltalán nincs tisztában a büntetés, fegyelmezés pszichológiájával, feladatával. A gyereknek meg iszonyú megalázó, rengeteg sebet okoz.

Arra nem is gondol, hogy a "rosszalkodás" épp az a figyelemre való felhívás, amit az anya a viselkedésével megvon tőle?

Erről nincs mit gondolni... az én anyám ugyanezt csinálta velem, nem ment el se a szülőire, se az ünnepségekre, anyák napján mindenki boldogan köszöntötte az iskolában az anyját, én meg verseltem a falnak...

Soha nem mehettem el otthonról, nemhogy osztálykirándulásra.

Ez a kedves szülő legalább próbál kifogást találni, az enyém csak annyit mondott hogy "mert nem".

Az első válaszolónak igaza van, iszonyú problémáim lettek ebből így felnőtt koromra: szorongás, magányosság, társadalmi elszigeteltség. Bizalmatlan vagyok, és képtelen vagyok nyitni az emberek felé.

Én bizony tényleg fejberúgnám az ilyen "anyukát" (a sajátommal se beszéltem 3 éve) 22/N

Sajnos volt tapasztalatom ilyen anyákat ismerni.

A fiam amikor alsó tagozatos volt volt 2 anyuka akik hasonlóképpen viselkedtek. Egyik sem jött el soha anyák napi ünnepségre, sőt egy sima szülőire sem. A kisfiú anyja szinte soha nem engedte hogy a fiú játsszon a pajtásaival. Neki a kistestvérére kellett vigyázni. Olyan rossz volt látni, hogy állt a kerítésen belül és leste a többieket hogy játsszanak, fociznak. Sosem engedte.

A kislány anyja alkoholista volt. Volt hogy télen mínusz fokban a kislány nyári pánt nélküli kis ruhában és papucsban ment iskolába. A kislány csak ezt a ruhát találta hogy felöltözzön 6-7 évesen. A tanárnő maga ment haza hogy a saját lányának a ruháját elhozza, és a kislánynak adja. Olyan kis vékonyka lány volt, mint kiderült csak akkor evett ha az iskolában kapott enni. Nagyon büszke voltam a fiamra amikor dupla uzsonnát, dupla almát kért. Persze eleinte azt mondta éhes..Végén kiderült, hogy pár gyerek, köztük a fiam is, azért kértek dupla adagot hogy a kislánynak adjanak. Ő meg hazavitte, hiszen rajta kívül volt még 2 húga. Így legalább ettek.

Hogy mi lett ma belőlük? Ma már 20 évesek. A kisfiúból 20 évesen gyári munkás apuka lett. Továbbra is az anyjánál él, de már gyerekkel, asszonnyal. Hasonlóképpen nyers modorú lett mint az anyja. Nincs életcélja.

A kislány szerencsésebb lett. Amikor felső tagozatba ment (5-dikbe) az anyja öngyilkos lett. Az apját sosem találták meg, valószínű hogyha ma élne, akkor valahol hajléktalanként élne. A kislányokat egy fiatal házaspár fogadta örökbe. Ma 20 évesen még mindig kedves, jó tanuló. Sérült gyerekekkel foglalkozik. Nem is olyan régen mesélte, hogy még ma is megmaradt az a szokása, hogy több szendvicset készít és pakolja a testvéreinek, holott már régen nem éheznek..

Szóval kedves kérdező. Sajnos nem egyedi esetet írtál le. Sok esetben nem is történik semmi, a gyerek így nő fel..Felnőttként a legtöbb gyerek életcéltalan lesz, egyszerűen csak vegetál..

Nálunk is így volt. AZ én anyám sem indokolta meg. Nem jött és kész. A húgom anyák napi ünnepségén, szülőijén mindig a nővérem ment aki 8-dikos volt. Én kértem felmentés az anyák napi ünnepségeken hogy ne kelljen a semmihez szavalnom.

Apánk igyekezett de éjjel-nappal dolgozott hogy 3 gyereket fel tudjon nevelni. Legalább nem éheztünk, tiszta ruhában jártunk.

Nem sok hátránya lett, mert vidámságomból adódva igyekeztem ezeken is túl lépni. Lezártam annyival a témát hogy 18 éves korom óta nem tartom anyámmal a kapcsolatot. Még a temetésére sem mentem el a nyáron.

40/N