Más is unja? Vagy csak én vagyok ennyire deviáns? Én unom az itthonlétet, unom az örökös meseolvasást, unom a játékszedést, az állandó pakolást.

Szia!

Tökéletesen megértelek. És elnézést kérek , akinek nem inge... de már komolyan én érzem rosszul magam, mikor más áradozik, h milyen jó az anyaság, mily nagy boldogság, és sohadesohanem tudna 2 percet ellenni a gyereke nélkül. Én eltudnék, el is tudok :D nem vagyok szuperanya, na, evvan :D

Valószínűleg le leszek pontozva, de nagyon élvezem, hogy bölcsis lett a lányom. Dolgozom, szóval nem a lábamat lógatom, mégis több az energiám. Engem nagyon le tud szívni az egész napos nyúzás. Amikor egy nap kb 6000-szer hangzik el, hogy anya, akkor is, ha épp mellette ülök. Megcsinálom én mellette a dolgomat, hajat mosok, ha kell, takarítok, de közben folyamatosan beszélnem kell hozzá. És imádom, ahogy csacsog, de amikor nincs itt velem, olyan jól esik a csend! :)

Ne aggódj, nem vagy deviáns. Vagy ha megis, akkor vagyunk még páran. :D

Nekem is vannak ilyen mélypontjaim.

Nálam kedden tetőzött, apa hazaért, én kocsiba vágtam magam és elmentem egyedül bevásárolni a másik városba.

Van, hogy áthívom a szomszéd csajt (egykorúak a fiaink), hagyom, hogy szétszedjék a nappalit, játékot borogassanak, mi meg közben megkeressük az elgurult gyógyszereinket és panaszkodunk.

Vannak időszakok, amikor tök türelmesen, fel sem veszem a hisztit, a napi több rendrakást, felmosást, aztán van, hogy borul a bili nálam is.

Én el szoktam küldeni egyedül játszani, hogy most főznöm kell, teregetnem, ezt azt megcsinálnom. Ő nagyon szeretne folyton rajtam lógni, húz ide-oda, de csak azért, hogy üljek mellette, mert nem játszik velem. Csak üljek oda. Én meg idegbajt kapok, hogy amíg tétlenül üldögélek, akár hasznosan is tölthetném az időt.

Én őszintén élvezem az anyaságot, mindent amit leírtál, DE! A hétvégéken bizony a Nagyi igen aktívan kiveszi a csemetéket a kezünkből. Mennek kirándulni, kertészkedni, vagy csak egyszerűen átviszi őket játszani magához. Így van időnk Apával magunkra, fel tudunk töltődni. Különben mi is megzizülnénk, ez tuti!

Nincs segítséged, aki pl. hétvégén tudna kicsit mentesíteni?

Itt az idő, hogy megtanítsd neki, hogy anya nem ér rá. Komolyan. Én mindent akkor csinálok, amikor fent van a gyerek, ui. alvásidő alatt kuss van, vagy nem alszik. Megszokta. Igaz, nézi, ha teregetek, jön utánam, ha porszívózok és ugrál az ágyon, ha áthúzom. Ha körmöt lakkozok, azt is nézi, esetleg közben bekapcsolok egy mesét.

Az, hogy az öledbe ül és hogy 100* elmondasz neki valamit, az meg fog térülni. Viszont szervezd át a napot, hogy megtanulja, mikor van játékidő. Pl. de. nálunk nincs játék, séta van, vásárlás meg házimunka. Du., ha felkel, foglalkozom vele, akkorra minden kész van, én is feltöltődtem alvásidő alatt. Mutasd neki, mit csinálsz, magyarázzál, de nem kell 0-24-ben rabszolgának lenni, erre senki sem ér rá és idegileg is megterhelő.

próbáld magad megacélozni, mert minél nagyobb, annál többet kell majd vele foglalkozni. Nekem is hasonló problémáim vannak, igaz a nagyobbikkal már annyival jobb, hogy lehet kreatívkodni, nem csak az ismétlődő játékok vannak meg. De ezek mellett törekedni kell rá, hogy képes legyen magában is eljátszani fél-1 órát is már idősebb (3 éves) korban.

Mi anyák is emberek vagyunk, nem lehet gép módba kapcsolni és megtagadni a személyiségünket. Folyamatos fejlődés ez a mi személyiségünknek is. Pl nekem nagy problémát okozott annak az elfogadása, hogy már nem én saját magam vagyok az életem középpontja, vagy 2 kisemberke akinek a sorsa, személyiségének az alakulása a kezemben van. Ők a legfontosabbak. Nem volt könnyű ezen átrágni magamat, de sikerült elfogadnom a maximalista hozzáállásommal, hogy egy kisgyerekkel semi sem lesz maximális és tökéletes.

Nálam ez most kezdődik. 13 hónapos, MINDIG jön utánam, fogja a lábam, mutatja hogy vegyem fel, hozza a játékokat... Eddig nagyon élveztem, igazából azt hiszem nem ő változott, hanem én fáradtam el.

Két dolgot próbálok:

- amibe lehet, bevonom (teregetés, pakolás) amibe meg nem azt igyekszem alvásidőben megcsinálni. Ha kevesebbet fog aludni, akkor nem lesz sok választásom, üvölteni fog :-(

- egyre többet lesz a nagyszülőkkel. Ők már úgyis 2 hónapos kora óta nyaggatnak, hát most megkapják :-) Így a hétvégén 1 napot kettesben leszünk a párommal.

Neked van segítséged?