2. gyerek vállalása: mi a véleményetek?

Ha nem mész vissza dolgozni, az azért is jobb, mert így benne leszel a dolgokban, emlékezni fogsz az első terhességedre, nem kell megint mindennek utánajárni. Nem szoksz el nagyon az éjszakai keléstől, a fogzástól, pelenkázástól stb. Szóval nem esel ki a gyakorlatból.

Munka szempontjából szerintem a cégnek jobb, ha az anyuka egyben "letudja", mert így nem kell a helyére visszavett embert elrakni máshova, majd megint új embert keresni helyette.

Igaz, hogy tényleg nagyon kiesel a munkából, viszont, ha visszamennél dolgozni, lehet, hogy éppen belerázódnál és mennél megint szülni.

Én a kis korkülönbségre szavazok, vagy nagyon nagyra, amikor a nagyobb már tud segíteni.

Én megértelek nekem 17 hónapos kisfiam van eleinte mi is úgy terveztük,hogy 3-5 év korkülönbséggel vállaljuk a következőt,kisfiunk sem volt tervezett,illetve pár évvel későbbre terveztünk babát.Aztán kb féléves kora óta bennem van,lehet jobb lenne ha kicsi lenne a korkülönbség köztük,hogy minél hamarabb legyek túl az első 6heten, a nehezebb időszakon stb. Bár mi igazából 3-4 gyermeket szeretnénk,de mindenképpen 30 éves korom előtt,hogy minél hamarabb csinálhassunk közös programokat,kevesebb legyen köztünk a korkülönbség,gyorsabban regenerálódjak,testileg,lelkileg.Nálunk még sajnos várnunk kell kicsit kb 1 évet az anyagiak miatt de nagyon erős bennem a vágy,hogy még egy babánk legyen.Bennem kicsit harcol még a "most,hogy nagyobb,több a szabadságom,jobban eltudok/el tudunk menni kikapcsolódni,még csak egy gyerek van,valamivel könnyebb", és a "jaj annyira szeretnék még egy babát,összeszorul a szívem ha babát látok" érzés.Nem lenne jó az egészet 5 év múlva újra kezdeni.

Nem is az elkényelmesedésről van szó,csak pl önállóság,saját program,visszanyerni a terhesség előtti alakot,belerázódnia hétköznapokba,játszótér,munka,programok stb. természetes,hogy kis korkülönbséggel hamarabb "túl van" ezeken az ember.

Én is értem, mit mondasz :)

Nálunk 3 év van a gyerekek között, a kicsi Pharmatex mellett fogant, szóval nem volt tervezett...

Pont akkor kezdtem el élvezni egy kicsit újra az életet és már azt éreztem, hogy végre egy kicsit "leválhatunk" egymásról a naggyal, hiszen már tök jól elvolt az apjával is hosszabb időn keresztül, szóval olyan volt, mintha megint kinyílna a világ. És persze már nem volt pelus, szoptatás, bébikaja gyártás, altatás, éjszakai ébredések, babakocsi, stb.

Tudom, ez az anyák nagy része számára megvetendő érzés, de nekem az anyaság önmagában nem okoz földöntúli örömöt, én szeretem önmagamat és az életemet is, ami most már ugyan a gyerekekkel teljes, de azért nagyon jó érzés egy kis nélkülük eltöltött és önmagamra fordított idő.

Oké, mondjuk ki őszintén: egy önző dög vagyok :)

Szóval mikor terhes lettem a kicsivel, egy kicsit kétségbeestem, hogy akkor kezdődik újra minden. Nehéz volt az eleje, az tuti, sok kétségbeesett percem volt és mindent sokkal, de sokkal jobban meg kellett előre szervezni, de végül is úgy érzem, hogy megérte.

A gyerekeim már 6 és 3 éves fiúk, akik együtt játszanak, egymásnak segítenek stb.

Én fél éve dolgozom ismét, 5,5 év otthonlét után. Szerintem így könnyebb volt nekem is és a munkáltatómnak is, szóval örülök, hogy így alakult.

Azokkal meg ne törődj, akik csak a rózsaszín cukormáztól csöpögést látják az anyaságban :D

"Azokkal meg ne törődj, akik csak a rózsaszín cukormáztól csöpögést látják az anyaságban"

És ezt ki mondta?