Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Csak pusztán az anyagiak az...

Csak pusztán az anyagiak az elfogadható tényező, abortusz esetén? Az életminőség romlása, fizikai és lelki energia nullára csökkenése nem lehet indok?

Figyelt kérdés

Tudom, nehéz téma és én is úgy gondoltam korábban, hogy az élet mindenekfelett és csak egészen sanyarú körülmények közé nem vállaltam volna (és értettem egyet ha más se vállalta). De most "hátam mögött" 3 kicsi gyerekkel kerültem ilyen helyzetbe. És borzasztóan őrlődök. Nem terveztük (védekezés) és terhes vagyok mégis. 3 gyerekem teljesen kimerít fizikailag idegileg , nagyon sokat várok el magamtól is, számomra nem elég hogy kapnak enni meg eljátszanak együtt és kész. Foglalkozni szeretek-szeretnék velük egyesével is , együtt is amennyit csak tudok, szükségleteik szerint. Kifürkészni milyen emberkék is ők valójában, rájuk hangolódni (és nem rájuk telepedni) és úgy terelgetni finoman őket nekik való elfoglaltságok felé.

Nincsen segítségünk, a férjem sokat dolgozik (mint sok más családban is persze) Néhány dologban segít, de a legtöbb mindennapi teendőben nem tud. Mert nincs itt. Szereti a gyerekeket, amikor csak itt van ő a játékmester stb.:)

Nagyszülőkből kettő él de nincs velük kapcsolat. Anyósom úgy 2 évente egyszer beesik. Próbáltunk vele jó viszonyt ápolni de nem lehet idegesítik a gyerekek (nem csak a mieink, másé is).

Anyagilag normálisan állunk, nem éhezünk meg tudom venni ami kell. Persze turiból teszveszről meg leárazáson öltözünk, nem járunk külföldre (mióta a 3 gyerek megvan így együtt belföldre se nagyon de csak emiatt mert irtó macerás egyenlőre). Spórolok a bevásárláskor ahol tudok, de én ezt normális életnek vélem, tehát ha 2szer ennyi pénzem lenne akkor se szórnám.

Tehát nem arról van szó hogy most romlásba döntene még egy picurka, csak még ennél is beosztóbban kéne élni. De végre van munkám (3 gyerek mellett az nem semmi hogy felvettek egyáltalán) már nem volt jó "itthon ülni". És az energiáimat pont felemészti hogy így 3 gyerekkel csináljam az életünket.

Nagyon nehéz számomra ez a döntés mert úgy érzem az erőm végén vagyok mindennap mire mindent megcsinálok. Nagyon félek, nem maradna időm elegendő a nagyobbakra. A legnagyobbam iskolás nem megy neki annyira könnyen nem az a típus aki bemegy és ragad rá az infó hanem diszlexia és diszgráfia gyanús. A középsőm és a kicsim ovisok. ( a kicsi most kezdi).

Saját magunkra a férjemmel alig van időnk. Olyan hogy kettesben menjünk bárhova, elképzelhetetlen. Nem beszélve a későbbiekről, 3 gyereket ruházni etetni iskolázni lehetőségeket megadni se egyszerű de 4nek meg már a lehetetlennel egyenlőnek tűnik. Minőségi életet szeretnék magunknak és a gyerekeknek is, hogy mindig jusson nekik elég figyelem.


2012. aug. 8. 14:37
1 2 3 4
 31/35 anonim ***** válasza:
Gratulálok! Sok erőt és kitartást a gyerekneveléshez! :)
2012. aug. 14. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/35 anonim ***** válasza:
17-es vagyok, nagyon örülök, hogy így döntöttél. Én hiszek Istenben, és nem csak hiszem, de tudom, hogy ő azokat is megsegíti, akik nem igazán hisznek benne. Biztosan sok erőt fogsz kapni!! Sok-sok boldogságot Nektek!:)
2012. aug. 15. 15:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/35 anonim válasza:
Kedves Kérdező! Ez teljes mértékben a kettőtök döntése kell, hogy legyen. Én azt tudom mondani, hogy nekem volt abortuszom, nagyon szerettük volna a babát de az anyagiak miatt nem mertük megtartani. (Azt hittük nem lehet mert pcos vagyok így sikeredett be)Ez két éve volt de a mai napig nagyon bánjuk, és ha vissza lehetne tekerni az időt soha nem döntöttem volna így. Nincs egyetlen olyan nap sem azóta, hogy ne rágnám magam ezen. Ha a kimerültség miatt nem akarod vállalni a gyereket, hidd el sokkal kimerítőbb lesz a későbbiekben ezen bánkódni. De mégegyszer írom ez a közös döntésetek kell legyen.
2012. aug. 15. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/35 anonim válasza:

Kedves Kérdező!

Totál megértelek, 1 hónapja hasonló cipőben jártam. Lelkileg nem bírtam elvállalni a 4. babát. (Az anyagi dolgok hasonlók voltak mint nálad). Utána iszonyú volt, de mostanra letisztult a dolog. Tuti van aki tudatosan nagy családra hivatott, s vagyunk mi többiek. ez szerintem alkati dolog. Nem bírom elképzelni, hogy lehet időben 4 csemetét bírni. Nekem a 3 is sok volt, pláne az elején. Folyamatosan azt éreztem hogy nincs időm velük egyenként foglalkozni, a mai napig abromi féltékenyek egymásra.

Viszont nekem nagy gondot okozott hogy nem az anyagiak miatt döntöttem. Valahogy baromi önzőnek érzem magam miatta. Nálam a kor is beleszámított, de akkor is - az ember utálja magát miatta.Tehát jól gondold meg minden részről a dolgot (ne hamarkodd el a végleges döntést), s ha eldöntötted akkor ne nézz vissza! Sok sikert!

2012. aug. 17. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/35 anonim válasza:
Szia, ismét az utolsó vagyok! Látom már döntöttél(nem olvastam elég figyelmesen), gratulálok! Sok boldogságot!
2012. aug. 17. 16:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!