Van ilyen anya a környezetetekben?
Te tiszta hülye vagy!:D Ne aggódj van kivel megbeszélnem, ne magadból indulj ki!:)
Egyébként a kérdés az volt, hogy "Van ilyen anya a környzetetekben?" nem az, hogy "Felállítanátok a diagnózist?". Arra voltam kíváncsi, hogy mennyire gyakori az ilyen, de arról nem tehetek, hogy egyeseknek nehezére esik az értő olvasás...:P
Sajnos felénk is van ilyen "anya". Igaz,ő nem költözött másik városba,de elköltözött az élettársától,a lányukat ott hagyta neki-illetve az élettársa testvéréék is ott laknak,mivel az apuka dolgozik egész nap,így a kislányt a testvéréék látják el,az apuka csak este az édességek és a kólák tömkelegét viszi haza,gyógyszerre,ruhákra,rezsire nem ad semmit- ezt az apuka sógornőjétől tudom,ami a saját gyerkőce mellett a kislányt neveli. Ő mesélte azt is,hogy az anyuka amikor oda ment hozzájuk,kb fél óra múlva "vett észre" a lányát,addig le se carta. Az anyuka munkanélküli,egész nap biciklizni látni az utcákon,vagy az anyukájával,vagy az aktuális pasijával. És bár 4-5 házra lakik a lányától,még sem volt képes a 2 év alatt 2-nél több alkalommal elvinni a lányát az oviba,illetve amikor már a sógornője lánya suliba járt- messze van egymástól a kettő- és egy időben kellett oda érni az oviba és a suliba a két lányért ,és a sógornője már terhes volt,sőt,amikor már császárral megszült és kórházban volt,sőt utána is!! egyszer sem hozta el az oviból a lányát,pedig mint már írtam,munkanélküli!!! De még az anyák napján sem láttam az "anyukát".
Fel sem tudom fogni,hogy lehet valaki ilyen? Fűvel-fával lefekszik,egy időben fél éven belül 4x költözött,mindig máshoz,albérletbe,majd vissza az apjáékhoz a lányától 4-5 háznyira.
Kedves 22. válaszoló! Az ilyen esetekben mindig az merül fel bennem, hogy minek szül egy nő ilyenkor gyereket? Mindenkinek joga van elrontani a saját életét, de ha nincs gyerek, legalább az ő életére nincs hatással. De szerencse, hogy legalább 1 olyan ember van a családban, aki tisztességgel neveli, még akkor is, ha nem az övé.:)
23. válaszoló
A "van kivel megbeszélnem" mondatom a páromra irányult, mivel az ő testvéréről van szó és nap, mint nap szembesülünk a viselkedésével. Ez az oldal meg pont azért jó, mert anonim, így senkinek gőze sincs róla, hogy éppen kiről van szó, de továbbra is fenntartom, hogy már régen eltértünk a kérdéstől, mivel nem arra voltam kíváncsi, hogy te azt gondolod, hogy mentális problémája van, mikor egyrészt nem is ismered az embert, nem ismered a körülményeket, csak azt a kis részt ismered a történetből, amit én leírtam. Ebből kiindulva marhára hidegen hagy, hogy mi a te véleményed, mert úgysem tudsz semmit...
Neked komolyan ilyen nehéz értelmezni, amit írok? Na jó, még utoljára megpróbálom valahogy eljuttatni a tudatodig. A kérdés az volt, hogy "Van ilyen anya a környzetetekben?". Nem az volt a kérdés, hogy "Hogy segítsünk rajta?", sem az, hogy "Mi erről a véleményetek?", pláne nem az, hogy "Felállítjátok a diagnózist?". Remélem most már érthető a kérdésem! Erre vártam választ kizárólag!
Én pedig szociális munkás vagyok, úgyhogy többek között sok depressziós emberrel találkozom. És akkor mi van? Szóval ne vitatkozzunk arról, hogy ki ért többet a témához! Ha tényleg ilyen emberekkel foglalkozol, akkor tudnod kellene, hogy nem ilyen egyszerű rámondani valakire, hogy ez depresszió... Mi alapján tudod ezt a komoly diagnózist felállítani? Szerintem ha csendben maradtál volna, akkor bölcsebb maradtál volna.
Ó Istenem, miért kell állandóan veszekedni?
Nyilván ha ő akart lefogyni és ezért megtett mindent, akkor nem depressziós. Én 20 éve 38 kilót fogytam 5 hónap alatt, mert 18 évesen egy hájas disznó voltam és a pasik rám sem néztek. Akkor én is depressziós voltam?
(csak mellékesen, utána már nem volt pasi gondom, viszont gyerekem sem volt még. Most meg már a gyerekeim a legfontosabbak, elvált vagyok, és nem mondom, hogy sosem lesz senkim, de az első helyen a gyerekek vannak, utána jöhet bárki más)
Valszeg a kérdező rokona pont fordítva gondolja: Első a pasizás, második a gyerek. Csakhogy a pasizás kitölti minden idejét, így a gyerek ejtve van.
Én ezt szűröm le a kérdező mondataiból.
A depressziós az, aki nem akar, de fogy. Annyira kivannak az idegei, annyi gondja, baja van, hogy egy idő után semmi, de semmi nem érdekli, az evés sem. Nem tudja már kontrollálni a saját életét.
A fogyókúrázó meg az, aki nem érzi jól magát a bőrében és készakarva kevesebbet eszik.
Remélem segítettem.
Nem vagyok pszichomókus, de ehhez a kérdéshez nem is kell annak lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!