Szerintetek rosszul gondolom? (anyós kérdés)
Pár héten belül születik a babánk, anyósomék vidéken laknak, az én szüleim a környékünkön.
a szüleim max 2x jönnek majd be, és anyósomék is természetesen jönnek látogatni a kórházba, de nagyon úgy fest a dolog, hogy itt akarnak aludni nálunk, mert hogy vonattal 150 km és ne kelljen aznap vissza is 150et menni. Gondolom a kórházi látogatás után elmennének a férjemmel együtt hozzánk, mert nem tájékozónak el egyedül.
Nekem ez nem tetszik, az elmúlt években kb évi 1x aludtak nálunk, mivel mindig hozzájuk megyünk a "szülői házba", vagy simán csak félnapos programokat szervezünk nálunk, de amúgy sem szoktunk soha senki vendéget itt altatni, egyszerűen így alakult, nem divat a baráti körünkben, mindenki megy haza vendégség után. Most meg külön furi nekem, hogy majd megyünk haza a kórházból hármasban és ott lesznek a lakásunkban...
Én vagyok erre túl érzékeny vagy ez teljesen normális?
Nekem már az is idegesítő gondolat lenne, hogy amíg én a kórházban vagyok arra a 3-4 napra, addig nálunk lennének pár napig ottalvósban, még ha el is mennének, mire megyünk haza a babával (bár szerintem nem mennének el addig) egyszerűen valahogy tolakodónak érzem az egészet.
Szerintetek?
Maradjanak amíg kórházban vagy , de kérd meg hogy amikor hazaviszitek a picit azon a délutánon menjenek haza. Szerintem így teljesen rendjén van.
Amikor egyedül vannak nálatok, szerintem ablakot pucol meg ilyesmi, de ha nem takarítós fajta akkor lehet várost néznek, sétálnak. Ez attól függ milyen fajta emberek. :)
Én így tennék ha ilyen helyzetbe kerülnék.
Tudjátok mit? Látom, nem hasznos a válaszom, mert nem azt írtam, nyugodtan rúgjon bele mindenkibe a kérdező, rá lehet fogni arra, hogy más állapotban van, vagy, hogy éppen szül. Aztán persze marha boldog lesz mindenki tőle, cseppet sem fogja beárnyékolni majd az örömüket a kínos szituáció.
Kedves kérdező: nekem nagyon rossz viszonyom volt az anyósommal, mondhatni utált engem, és a rengeteg bántása miatt én sem szerettem őt. De megengedtem, hogy pátyolgassa a fiát, míg én kórházban vagyok, mert mint írtam már, ettől nem lett rosszabb nekem.
És tudod mit? Nagyon nem szerettem, ha a gyerekeim a felügyeletem nélkül nála voltak (regényt lehetne írni arról, hogy miért), de engedtem, mert a férjemnek és a gyerekeimnek tartoztam ennyivel. Most tudod, hogy áll a dolog? 54 éves korában természetes halállal meghalt. A legkisebb unokája 1 éves sem volt még. Mikor elmondtam a gyerekeimnek, hogy meghalt, ők egész egyszerűen tudomásul vették. Szerintem nem is fognak emlékezni rá. Sokszor nézem őket, és azon kapom magam, hogy arra gondolok, de kár, hogy már nem látja, milyen szépek, okosak, nagyok. Sajnálom, hogy nem tudtam jobb viszonyban lenni vele, de tiszta a lelkiismeretem, amennyit a józan anyai szívem- eszem engedett, engedtem neki, a többi már rajta múlott.
friss hírek:
Megkérdeztem a szüleimet, anyukám szerint hagyjam, hogy egyet aldujanak ott, mert mégse utazzák át a fél napot, csak mire hazajövünk, addigra szépen küldjük el őket, és szerinte ez még belefér.
De apám szerint viszont nem fognak elmenni mire hazajövünk, mert ott fognak így-úgy maradni, mert sajnos amióta kiderült az unoka, azóta anyósom teljesen csak ennek él, vásárolgat,fűnek-fának meséli, stb. és már mondta a szüleimnek, hogy ő becsomagolva várja a telefont és rögtön indulni fog unokázni. Végülis megértem, hogy ennyire várja, a másik unokájával nem tartják a kapcsolatot, mert nincs jóban a sógornőmmel, mert a csaj elég határozott és nem hagyja magát befolyásolni semmiben.
Apám szerint a férjem meg nem fogja elküldeni őket, hogy láb alatt vannak, mert mégis csak az anyja.
Szerintem ha nálunk is lesznek, max tvznek, nem fog takarítani stb, mert amúgy rendmániás vagyok, ablak már lemosva, mindennap porszívózok amióta itthon vagyok, ,a mélyhűtő tele főzelékkel, stb. Férjem meg mos-vasal (még szereti is, tiszta degenerált:)))
15:06 ne idegesítsd fel magad ezen.
Ide nem is kellene kiírni egy csomó h..e kérdést, valamilyen szinten ez is az.
Én vagyok aki utálja az anyósát de attól nem zavar, hogy ott vannak és haza is viszem majd a picit nem akarom túl aggódni a dolgot:)
ez egy ugyanolyan buta kérdés mint a 4 hetes terhesen bevállalhatom-e a 100 km utazást vagy a szóljak az anyósomra hogy mosson kezet mielőtt rám néz mert TERHES vagyok?,,-- nem mindegy nekünk mit csinál:)
Kedves kérdező állj a férjed elé és mondd hogy neked nemkívánatos az ő kedves mamája....
ne lepődj meg ha nem ért veled egyet:)
köszönöm a válaszokat, ment mindenkinek a zöld kéz.
:)
Este a férjemmel megbeszéltük, egyetért velem, hogy ne legyenek itt amikor hazajövünk, az előtte lévő ittalvásra ő már kevésbé háklis, neki az mindegy, későig dolgozik, mire hazaér hulla, neki mindegy van-e itthon valaki vagy nincs.
Alapvetően két napnál tovább nem bírja cérnával az anyukájával, mert annyira pörgős nő, így totál megért engem, de megbántani meg nem akarja azért.
Abban maradtunk, hogy ha a mama csak célozgat rá, akkor megpróbálja elhárítani de mivel nagy hisztit nem akarunk, ha nagyon jönne, had' jöjjön de csak úgy, hogy lelép mielőtt hazajövünk és max 1 éjszakára.
Ez némileg nekem is belefér, mondjuk jön látogatni egyik délután, elmennek a férjemmel hozzánk, nálunk alszik és reggel még bejön hozzám ismét látogatni majd hazamegy . Kicsit még szokni kell a gondolatot, de így ő sem sértődik meg, férjemnek sem kell nagyon konfrontálódni meg én sem arra jövök haza, hogy 3 napig más uralta a háztartásom és nyitja az ajtót, amikor jövünk a babával...
:))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!