Féltékenység vagy harag a világra? [Bőv. Lent! ]

Ohh, ne foglalkozz velük! Sajnos ilyen világban élünk sajnos(legalább is Magyarországon):(

Irigyek az emberre, pedig fogalmuk sincs mennyit dolgozik, stresszel az ember az esetleges több pénzért, mint ami nekik van. Ha valaki jobban él, arra mindig vannak irigyek.

Én is két gyerekes anyuka vagyok és én már ezt régen érzékeltem, hogy nem szivesen tartanak velem kapcsolatot velem a szomszéd anyukák, mert irigykednek. Más az Ő életük, másak a gondjaik, más az értékrendjük, így nincs közös nevező. De én ezt nem is bánom. Ha valaki ezért nem akar velem barátkozni, hát ne tegye. Az ilyen nem jó barátnak, de még ismerősnek sem. Az irigy ember tipus a legrosszabb minden szempontból. Jobb velük egyáltalán nem kapcsolatot tartani.

Te se bánd!

Sajnálom tényleg, ilyen hülyeség miatt "szétmenni" szóval hogy emiatt nem barátkoznak tovább veletek...ez annyira kicsinyes dolog, meg legközelebb majd ha egymással lesz vmi bajuk (egyik megengedhet magának valamit a másik nem) akkor majd egymással is összebalhéznak? Akkor már lehet jó leszel te is...de nagyon kell vigyázni az ilyen emberekkel, a végletekig rosszindulatúak.

Amúgy is olyan ocsmány dolog a másik ember pénztárcájában turkálni. Mi köze hozzá mennyi pénzt kapsz és miért és mennyit dolgoztál érte??

Semmi.

Nekem is van mindkét típusból anyuka ismerősöm, az egyik szegény nagy bizalommal van az emberek felé mindig minden problémáját őszintén elmesélte ezzel támadási felületet adva az ilyen gonosz irigy embereknek, másrészt mindig elmesélte mennyi pénzből élnek hogy osztják be hova mennek nyaralni-síelni stb. nem kérkedve egyáltalán, csak úgy elmondta.

Na ki is pécézték maguknak az irigy anyukák, szegényen találtak vmi fogást, mondva csinált indokból utálkozni kezdtek vele szemben.

A másik típus pedig ez a másik életével foglalkozó irigykedő rosszindulatú otthon unatkozó (nem tudok már erre mást írni) típus, amihez szintén volt szerencsém.

Értem, tehát a munkától függ a gyed.

Szerintem ezek nem hozzád való emberek. Engem a hideg kiráz az olyanoktól, akik csak meresztik a seggüket, dolgozni lusták, de irigykedni azért tudnak. Undorítóak. És még ajándékot akartál hozni nekik...Ne tedd! Keress más társaságot, őket felejtsd el, ha nem akarsz még több hátba (vagy szembe) -szúrást!

Érdekes. Már maga az a tény hogy megkérdezik mennyit kapsz. A legjobb barátnőmtől sosem kérdeztem meg mennyit keres ő vagy a férje, pedig nagyon nagyon jóban vagyunk.

Tanulság a történetből hogy az anyagi helyzeteteket nem szabad ennyire kiteregetni mások előtt. Ha tőlem valaki megkérdezné, akkor én megmondanám, hogy ne haragudj, de nem szeretném megmondani.

Nagyon furcsák ezek az anyukák, az hogy ők mennyit kapnak/vagy éppen nem kapnak, az nem a te hibád. Biztos hogy féltékenyek, de csak magukat okolhatják.

Én nem foglalkoznék velük, ha úgy adódik hogy találkoztok, akkor ha még ezek után is van kedved, csatlakozz hozzájuk. Ha jól sül el, akkor minden ok, ha viszont rosszul sül el a dolog, akkor inkább ne menj velük többet. Találsz más barátokat.

Nálam is a kèt barátnő féltékeny, mert nem dolgozok, pedig már 3,5 éves a gyerek, de nem tudom megoldani azt, hogy haza hozzam a bölcsiből, Oviból, mert 6 mire végeznék, és még 1 óra haza az út, az ovi pedig 6-kor zár. Férjem meg 8- körül ér haza.

Férjem keres x összeget, megélünk belőle, annyit keres, amennyiből jól élünk de csak havi 15.000 rakunk félre, ha szeretnék egy új felsőt, vagy szoknyát, vagy a gyereknek valamit megvehetem, nem szól érte, viszont albérletben lakunk, mert igaz van egy saját kis lakásunk vidéken, ami ér 4 milliót, de eladni nem tudjuk, mert most arra felé senkinek nincs pénze venni. Nekünk ez így jó, amit szeretnénk meg van.

Na barátnőm vissza ment dolgozni, a férje is dolgozik, ketten a férjem fizujának a 1,5 szeresét kapják.

Van egy saját lakásuk, és egy másik, amiben laknak, azon van havi 30.000 hitelük, mert mindd a két lakást a szülőktől kapták, (25.000.000) lakások.

Barátnőm mindig mondja de jó dolgod van hogy nem kell dolgoznod, ami akarsz megvehetsz.

Neki nem engedi a férje hogy vegyen egy blúzt, vagy bármit mert minek az. A szülei ruházzák teljes mértékben a gyereket, oda járnak át enni, a nagyi pedig vigyáz a gyerekre míg őbdolgozik.

Nem érti meg hogy én is szívesen vissza mennék dolgozni, akkor tudnánk félre rakni, de a Nagyik 200- km laknak, nincs aki vigázzon, vagy elhozza a lányom Oviból.

Igazából azért írígy, mert a férjem jobb ember az övénél, megértő, segítő, toleráns...

A másik barátnőm is dettó ugyan ez, a szülőktől kapnak évente többször 1-2 milló forintot, abból van saját lakás, a gyereknek mindig a nagyival vetetnek meg ezt azt, és igazából nekik sem a legjobb a házasságuk, mert mindig vezekednek azon ki vigye le a gyereket a játszótérre, vagy ki altatja ....

Szóval mindig jönnek, és itt sírnak nekem hogy nekem milyen jó hogy itthon vagyok, és hogy a férjem ilyen, de cserébe én a férjemnek minden nap sütök főzök takarítok...

Hol ott ök rendelik a kaját, a férjnbármit szeretne nem főzik meg mert akkor utánna mosogatok kell...

Valahogy nem működik jól a házasságuk, ezért is írígyek, és hát hogy itthon vagyok.

De valahogy az ilyen barátokat úgy érzem lassan le kell építeni, mert néha már soknak érzem őket, átjönnek, itt esznek isznak, ha nem kínálom meg őket kikérik maguknak, 6 órában dolgoznak, heti 2-4 alkalommal meló után átkönnek, de minket sosem hívnának át.

Vagyis legutóbb az egyik áthívott a gyerek szülinapjára, engem és a masik barátnőt is, de ott közölte hogy sajnos semmi nem maradt az előző napi családi buliról, egy szelet torta, egy üdítő, semmi,nem tud minket semmivel sem megkínálni.

A gyerekek játszottak, de egybóra múlva közölte menniük kell, nem akar elzavarni, de hát dolguk van.

Elege lett hogy a gyerekek lepakolták a játékokat a bútorról.

De ahoz van kép, hogy most kiderült várja a második babát, hogy ide csörög, süssek már valamit, úgy is otthon vagyik, mert úgy enne sütit, és délután majd becsöngetnek!!!

Átjöttek, megették a sütit, lányomnak csináltam vacsira sült krumplit virslivel, de csak 1 adagra való volt.

Erre oda ül barátnőm a gyerekem mellé, és elkezdi megenni a gyerekem vacsiját.

Az eszem megáll milyen emberek vannak!

Szerintem te se sajnáld az ilyen barátokat!

Igazából úgy érzem kihasználnak, lassan új barátokat kell keresnem.