Megbántad, hogy nem volt fogadott dokid?

Szia.

Az első babámat fogadott orvosnál szültem,a második babánál már nem jutott erre a luxusra.

Az első babánál császároztak,mert miután egy órát nyomtam,rájött az orvosom,hogy simán nem fog menni.

A második babámat simán szültem az ügyeletes doki segítette a nyomást.Ugyan olyan ellátást kaptam,sőt az ügyeletes doki sokkal többet tett értem,mint annak idején a fogadott orvosom.Most várom a harmadik babámat és lesz fogadott orvosom,mégpedig az ügyeletes dokim:)De nem azért,mert jobban odafigyelnek rám stb..hanem azért mert ő tényleg tette is a dolgát és csakis nála akarok szülni.

Igen.

Meg lehetett érezni pár dologban, hogy nem kapom azt a kiemelt figyelmet, mint amit kaptam volna, ha fogadott dokim van. Ellenben volt fogadott szülésznőm, itt pedig éreztem ugyanennek az ellenkezőjét. Csak voltak dolgok amikbe a szülésznő már nem folyhatott bele, hiába akart volna. Itt jött volna a fogadott doki is.

Ha konkrétumok érdekelnének, hogy miken éreztem ezt, akkor azt privátban szívesen megírom

Bocsánat, hogy offolok, de én is dilemmázom ezen. Első válaszoló: nem volt benned félsz, hogy császár után fogadott doki nélkül mész szülni? Nekem azt tanácsolták, hogy inkább legyen valaki mellettem, ha az első császár volt.

Nekem elsőre császárom volt és nem volt fogadott dokim. Nem éreztem, hogy hátrányom lett volna emiatt. De most a másodiknál nem tudom, hogy döntsek..

Sziasztok!

Nem féltem,arra már nem jutott energiám a rettegéstől amit maga az a tény váltott ki,hogy simán szülök:)A fogadott orvosom a biztonságérzetet növelte,de ennyi ami elmondható volt róla.Szinte semmit nem láttam belőle a vajúdás alatt,azt se mondta el,hogy miért is visz császározni napok múltán a zárómról olvastam el.

Amikor másodszorra terhes lettem,már szülhettem simán hiszen 7 év telt el,a nődokim is ezt erősítette végig bennem,és valóban nem jutott volna fogadott dokira.Nem is vágytam másra csak arra,hogy a férjem bent legyen.

Az ügyeletes doki írtó rendes volt viccelődött velünk,mutatta hogyan nyomjak miként cseréljem a levegőt,nem hagyta,hogy teljesen elveszítsem a valóságérzékemet.A szülőcsatornában elakadt a baba,ő mondta én semmit nem éreztem és elmagyarázta,hogy pl.most azért teszi a karját a pocakra,hogy megtámassza a pici lábát és akkor eltud indulni kifelé.Miután megszültem elmondta,hogy elaltatnak,mert betapintás lesz azt is elmagyarázta,miét van erre szükség.Szóval ahhoz képest,hogy egy forintot sem kapott és nem is remélhette,mégis olyan emberi volt.Persze kifoghattam volna a másik végletet is...

Na mindegy a lényeg..attól,hogy fizetel egy orvost nem bizos,hogy emberibb lesz.

Sajnos igazuk van akik azt írták,hogy más a bánásmód egy olyan asszonnyal szemben,aki nem tud megfizetni egy orvost.Ezért is ragaszodtam ahhoz,hogy bent legyen a férjem.Akkor már meggondolják a stílust és a hangnemet.

Egyébként erről szerintem lehetne regényeket írni,hogy miért kell bántani,lelkileg sőt néhány esetben fizikailag durván "vizsgálni" egy szülő nőt,akinek van akkor éppen elég baja,és módosult tudatállapota.

én írtam neked privátban kérdező, de erről a vizsgálatról jutott eszembe, hogy amikor beértem a kórházba, nagyon durván vizsgált meg, aki felvett, meg a stílusa is kioktató volt (szerinte nem lehet, hogy elfolyt a magzatvíz, mert akkor nem tudnék betét nélkül mászkálni. de mondom neki, hogy elfolyt, tehát az összes egyben. megint nem értette meg. aztán kiderült, hogy nekem van igazam. miért mit gondolt, hogy bepisiltem?)

szülésznőm volt fogadott, érdekes módon, ő sokkal kíméletesebben vizsgált, mondta, hogy mikor vegyek mély levegőt, stb.

vannak helyek, ahol nagyon sokat számít. (ez pl. egy pénzes környék, ahol "nehogy már ne teljen rá". pedig lehet, hogy nem telik rá. vagy az is lehet, hogy valaki elvből nem ad. végül is részletkérdés, hogy mi az indok)