Türelmetlenebb anyukák! A többiedik gyerkőc türelmesebbé vagy még inkább türelmetlenebbé tett?
A többfelé figyelés (időben, érzelmileg, agyilag, fizikailag) megedzett és jobban kezeled mint kevesebb gyerkőccel, vagy még inkább frusztrál, hogy nincs mindenre annyi időd, energiád amennyit szeretnél?
Gyermekek száma, neme, kora?
Én lennék a kivétel? Sokkal türelmesebb vagyok most, mint az első, vagy akár a második gyereknél voltam. A változás a 3. gyerekemnél kezdődött, aki egy évvel a 2. után született.
Amúgy 18, 14,13, majdnem 3 és majdnem 1 évesek.
Amikor a 3. született, nagyon féltem, hogyan fogok boldogulni, de szerencsére minden jól alakult. Az első pillanattól nagyon megértették egymást, vagyis inkább a kisebbik fiam volt teljesen lenyűgözve a húgától. Ez a mai napig így van, a 3 nagy között komoly véd és dacszövetség van, összetartanak, segítik egymást.
A két kicsi sokat tanul a nagyoktól, nekik már alap volt egymás elfogadása. Pedig közülük a nagyobbik közel sem olyan nyugis természet, mint annak idején a bátyja volt.
Persze a helyzet nálunk is árnyalt, nem mindig rózsaszín. Vannak villongások, beszólogatás, időnként hangos vita, sőt hajtépés is. De megtanultam kezelni, nem hoz ki a sodromból, és csak annyira folyok bele, amennyire feltétlenül muszáj. Tudom ugyanis, hogy ezek átmeneti dolgok, fél óra múlva újra a legnagyobb haverok.
Igazából nem a gyerek tesz türelmetlenebbé, hanem az én lelkiállapotomtól, lelki békémtől is rengeteg minden függ.
Ha én rendben vagyok, sokkal türelmesebb is vagyok.
Hamarosan megszületik a 3. baba, kíváncsi leszek magamra:)
Kedves 14-es!
Ez a középsuli dolog nálunk is így van a 14 éves fiammal és a 13 éves lányommal. Ők általánosba egy osztályba járnak, mert a nagyobbat annak idején visszatartottuk. (Nem azért, hogy együtt járjanak.) Most hetedikesek, és már kiválasztották, hová akarnak tovább menni. Szigorúan csak együtt, ez volt a fő szempont :-)
Bocs az off-ért!
Azt hiszem hajlok a 4-5 év múlva babázás felé. Akkor a fiam
8 a lányom 6 lesz. Nem lenne a kicsi magányos? 4-ediket nem akarok
Ez azért még nem lesz szörnyen nagy korkülönbség. De az tény, hogy nehezebben fognak összeszokni, kevéssé lesznek azonosak az igényeik, életkorukból adódóan nem lesznek azonosak az elfoglaltságaik. De attól még lehetnek nagyon jó testvérek.
Nálunk a 3. után több, mint 10 év telt el, és az már tényleg sok lett volna, ezért a negyedik babát úgy vállaltuk, hogy beterveztük neki a kistesót. Két év van közöttük. Nem akartuk ugyanis, hogy nagycsaládban szinte egykeként nőjön fel.
Igen, emiatt dilemmázok. Tudom, érzem, és a párom sincs ellene, hogy legyen harmadik babánk, de most építkezünk, új városba költözünk, jövőre a férjem vállalkozását szeretnénk indítani, szóval van teendő rendesen. Szívem szerint most vállalnám a harmadikat, de attól tartok túlvállalnám magam. A kicsi asztmás, néhányszor már voltam vele több napot kórházban, ilyenkor a nagy felügyeletét is meg kell szervezni. Szeptemberben a nagy új oviba kerül, a kicsi jövő szeptemberben kezd.
Viszont annak ellenére hogy nagyon nehéz volt az eleje és még most is vannak nehéz napok (férjem mivel építkezünk, és ő építi, csak hétvégén van itthon), látom hogy jól döntöttünk és a gyerekeknek nagyon jó a kis korkülönbség. Emiatt nem akarok sokat várni, viszont mint írtam sok teher van rajtunk, így ésszerű lenne 4-5 év múlva belevágni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!