Ha az apa nem akarja látni a gyereket, akkor nem "kell" neki?

De hiszen mindenhol azt írják, hogy nem csak joga, hanem kötelessége is. Főleg mert a gyereknek joga van a szülővel való bensőséges kapcsolatra, és a gyerek érdekei az elsőek.

Én azt nem értem, hogy pl. külföldön egyes országokban "divat" a fele-fele megosztás. És az anya ragaszkodhat ehhez, és a gyámhivatal dönti el. Én nem mondom, hogy ez helyes, de elméletileg Magyarországon is megvan ennek a lehetősége, csak nem "szokás". szóval ha ezt lehet ilyen szinten szabályozni, akkor hogy nem lehetne az apát látogatásra "kötelezni"? Hogy nem jó a gyereknek, hogy az apja nem jókedvéből van vele? ki mondja meg? Az jó a gyereknek, ha 3,5 évesen bőg az apja után, mert az ő szintjén nem érti meg, hogy apu gennyláda?

Hát én nem hiszem, hogy el fogja. Amikor beteg, hogy mondjam meg neki, hogy aput nem érdekli? Apu szépen nézzen a gyereke szemébe és úgy legyen nagyfiú, ha tud. Majd megy oviba, és a többi kisfiú meg meséli, hogy az ő apujával hogyan szerelték az autót együt. Gondolod, hogy a gyerek el tudja majd felejteni, hogy ő ilyenkor semmit nem tud mondani, és nem tud elbüszkélkedni? Hát nem. Azt fogja gondolni, hogy ő rossz gyerek, és azért nem szereti ay apu. Ha az apja nem élne az más lenne. De hogy él, és a ő nem kap tőle semmit, azt a gyerek nem fogja megérteni, hanem magát fogja vádolni érte.