Miért van az, hogy a legtöbb anyuka irtózik még a gondolattól is, hogy anyósa vigyázzon a gyerekre? Ő is felnevelt legalább egyet, nem?

Én rámerem bízni, de ettől a "felnevelt már két gyereket" dumától kiver a víz.

Pont ebből vannak a gondok pl. nálunk (és még sok helyen),hogy mindenben nagyon okos akar lenni, jobban akarja tudni,hogy mit hogy szokott az én babám, mit kell vele csinálni stb.

Godnolom sokan azért nem szeretik rábízni a gyereket a nagyira, mert ha önfejű (mint pl. az én anyósom), akkor azt csinálja a gyerekkel, amiről úgy gondolja,hogy jó neki, de közben meg nem.

Nálunk pl. erőlteti a pihenőszékben való alvást. Nem érti meg,hogy az én babám a sötétet szereti, ezért babakocsiban altatom, és amíg el nem alszik, van,hogy a kocsit le is takarom. Múltkor ő vigyázott rá pár órát. Megyek érte, mondja,hogy hát szinte nem is aludt, nyugtalan volt. Kérdeztem,hogy a babakocsiban alatt-e. Természetesen nem. Kicsit felcsesztem magam, mert gondolom szegény pici mit össze nem vergődhetett a székben, mire elaludt.

Ahogy betettem a kocsiba, mint akit kiütöttek úgy aludt. Na talán akkor már megértette anyós,hogy bár lehet,hogy ő felnevelt két gyereket, de minden gyerek más és az is ismeri a legjobban, aki egész nap vele van!

6. vagyok

Az más, ha az anyós olyan dolgokat csinál, ami nem egészséges a gyereknek. Akkor én sem engedtem volna oda. Mondjuk ilyen esetben anyámhoz sem, az biztos. De nálunk szerencsére ilyen probléma nem volt. Apróbb dolgokban voltak nézeteltérések, de ezek közel sem voltak olyanok, ami miatt ne engedtem volna oda a gyereket.

Én nem irtóznék a gondolattól, hogy az anyósom vigyázzon a gyerekeimre, teljesen normális, megbízható, kedves nő. Viszont ő 200 km-re lakik tőlünk és ő maga mondta, hogy 3 kisgyerekhez már túl öregnek érzi magát, ő nem vállalná be, hiába nevelt fel ő maga is 3 gyereket anno.

Anyukám viszont teljesen más, ő meg van bolondulva az unokákért, ha tehetné, szerintem már holnap beköltözne a gyerekszobába, csak hogy minél többet lehessen velük :-)

Mar az elejen tudtam a valaszt, de vegigolvastam axtobbieket. Szo szerint

azt irtam volna, amit a 15. Anyuka is irt. Magadrol tudod, hogy anyukad hogy nevelet fel, hogy viszonyult hozzad. Anyosrol nem tudod, milyen volt mellette gyermeknek lenni. Szerintem ez is kozrejatszik, hogy nem szivesen bizzak ra sokan anyosra a babajukat.

Mellesleg mi orulunk nagyon, amikor a ket eves fiunkra vigyaz. :-)

Személy szerint jóban vagyunk anyósommal, bár tény és való, hogy sok dologról másképp gondolkodunk, így másképp is reagálunk az élet dolgaira(túl költekezők, tőlünk kérnek kölcsön, apósom újra inni kezdett).

Én azért nem szeretem annyira, ha ők vigyáznak rá, mivel 20 km-re laknak így elég idő és költség igényes ha 18 hós lányomat csak átvisszük pár órára, plusz ott alvás terén is ez az aggályon:anyukám itt lakik a szomszédba, ha bármi baj van(lázas lesz, nem akar ott elaludni) akkor átmegyünk érte, oda azért nehezebb eljutni gyorsan. A másik, hogy éjjel nappal tömnék, volt hogy mikor hazajöttünk hányt a lányom:mindig süti, túrórúdi, kalács, buci kenyér valamivel megkenve és ezeket óránként adnák neki, ha hagynám. Így sokszor félek, hogy ha ott marad akkor igaz hogy szeretetből, de megint hányásig etetnék...Ettől függetlenül vigyázhatnak rá persze, de ezekért a dolgokért nem szeretem...