Ma nagyon kiakadtam a nagyszülőkre, szerintetek jogosan?

A lényeg hogy itthon élek velük,1éves a fiam.

(ŐK erőltették hogy költözzek vissza, ne albérletbe menjek)

Nosédesanyámnak megszűnt a munkahelye, nem talált másikat mivel nyugdíj előttál, mindenhonnan elküldték.

Pénzből így nem jönnek ki,elmentem dolgozni (2napotmelózok,2napot itthon vagyok) Az összes pénzt nekik adom, nekem 20ezer marad +csp+gyes, ebből az én és a gyermek minden szükségletét állom.(étel, ruha, utazás, adok+a villanyba vízbe)

Fiam nagyon hisztis, ha velem van 2perc hiszti és rájön nem megy vele semmire, ilyenkor hagyni szoktam had sírjon pár percet, mindig be is fejezi.

Megbírom különböztetni a hisztit és a sírást)

Mai történések: fiam ki akart menni az utcára, amit én nem hagyok neki, ami egyértelmű, ne szokja meg hogy az szabad...nagy az udvar itt sétálgathatunk, de az utca csak anyával,mikor sétálni megyünk.Na kisfiam az ajtóba sírt,erre kijött a papa és rámszólt hogy nem zavar hogy sír a gyerek az egész utca hallja, mondom erre hisztizik, hagyd félpercen belül befejezi, elkezdett ordítani hogy vegyem fel, odamentem megfogtam a kezét és felállítottam.

Erre rám ordít hogy bántom a gyereket úgy felemeltem hog a lábai az égbe lógtam majd kitéptem a kezét, )na ez nem így volt, csak segítettem neki felállni, hogy jöjjön velem...

Mondtam neki hogy állítson magán, mert ez így nem járja,sok mindent lehet rám mondani de hogy bántom a gyereket azt nem!

NAgyon megbántott, mire édesanyám közölte hogy ők csak segítenek nekem,ő vigyáz a gyerekre mikor dolgozom.

Úgy hogy fogjam be. Mondtam hogy azért dolgozok hogy nekik pénzük legyen, nekem abból1ft sem marad.

Majd sírva fakadt és közölte hogy sz*r anya vagyok.

Mondom jó akkor többé nem kell vigyázni a gyerekre elköltözünk, mosteste már sírva jött át hogy ne menjek sehová.

Nem értem szerintem minden anya felkapná ezen a vizet, bántom a gyereket, ez a mondat bántott nagyon. Életembe kezet nem emelnék rá.. Kritizálja a nevelési módszeremet azt lenyelem,meg fogadom a tanácsot...