Szülők és kamaszok! Ti hogy döntenétek?

Én is olvastam már az abortuszról és nagyon szörnyű dolog. Nem tudom, képes lennék-e megtenni. A kérdésben nem írtad, de az is egy járható út, hogy megtartom a babát, majd örökbe adom.

Nem hiszem, hogy el tudnám viselni, ha megölöm a magzatomat és vannak párok, akiknek nem lehet saját gyermekük, s szívesen örökbe fogadnának. Így ez még szerintem egy kisebbik rossz.

Persze a legjobb az, ha nem kell ilyen döntést hozni.

És lehet, hogy rosszul gondolom, de ha megfelelően védekezünk majd és észrevesszük, hogy valami gond van (pl. kiszakadt az óvszer), elmegyek az orvoshoz 72 órásért. Így azt gondolom, kicsi az esélye egy nem tervezett babának.

16/L

21/L vagyok, tehát pont a két általad megadott kategória között: szülők vs kamaszok

Kamastként:

Megszülném. Ha nagyon fiatal vagyok és a családi hátterem nem elég erős örökbefogadó szülőket keresnék neki, akár interneten külföldről, jó génjeim vannak /amcsik figyelik/ :D biztos örülnének a kicsinek...

Vagy anyum nevelné fel "sajátjaként", ha nagyon fiatal vagyok pl. 14.

Ha már 16 felett vagyok akkor megpróbálnám saját magam felnevelni, ha mellettem van a barátom ha nem...

Szülőként:

Ha a lányom teherbeesne és nagyon fiatal akkor képes lennék eljátszani azt amit Brie csinált a Született feleségekben. A lány ment bentlakásos iskolába, ő pedig kitömte a hasát és amikor a kicsi megszületett úgy játszották mintha az Brie-é lenne a gyerek és nem a lányáé.

Ha elég idős, 16 feletti... akkor mindenben támogatnám, hogy vele maradhasson a kicsi. /ha megvan a diplomám akkor vszeg nem szenvedek majd pénzhiányban külföldön, sőt.../

Ha nem akarja megtarani a gyereket és örökbeadná akkor marad ugyebár az álterheses játék...

Abortusz kizárt.

1. az gyilkosság akárki akármit mond, mert attól kezdve, hogy megvolt a kromoszómakonjugáció onnantól kezdve van SAJÁT egyedi DNS-e tehát az én szememben már egy emberről beszélünk...

2. az anyának hatalmas trauma lelkileg

3. nah meg még fizikailag...

Ha a lányom 14 évesen vagy akárhány évesen teherbe esne, nem vetethetné el, és tudom nem is tenné. ( Bár van annyi esze, hogy nem adja oda magát csak annak akit tényleg szeret, és nem 14 évesen, bár ez más kérdés)

Abortusz egy gyilkosság, és ha ő nem tud gondoskodni a gyerekről, akkor megtesszük ezt mi, a szülei.

Akár akármit mond a gyerek szíve a 20. naptól dobog, így él, és nem hagynám, hogy a gyermekem így élje le az életét, hogy ilyen dolgot tett!

Lepontozhattok, de 17 évesen nem fogom tönkretenni az életem, elvetetném. Nem csak, hogy állandó csúfolódások célpontja lennék, de iskolába sem tudnék normálisan járni, magátanulóként meg nehéz. Le kell valahogy érettségiznek, meg továbbtanulnom. Most szüljek egy gyereket a szüleimnek ? Nekem nincs állandó keresetem, az apukának sem lenne, ha nem lépne le.

17/l