Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Van itt rajtam kívül olyan...

Van itt rajtam kívül olyan anyuka, akinek (már) nincsenek barátai?

Figyelt kérdés

10 hónapos a kislányom, és azt hiszem most már elmondhatom, hogy megszűntek a barátságaim. Vannak ismerősök, akik régen barátok voltak és akikkel kb. 2 hónapban egyszer összefutunk és néha váltunk 1-1 emailt.

Mielőtt szültem, volt egy nagyon jó barátnőm akinek nincs gyereke és azóta már nem kíváncsi rám, jóformán emailt sem ír soha, mindig csak én keresem de ezt már meguntam. Volt egy ezeréves barátságom egy fiúval akit kábé október óta nem láttam és alig beszélünk. Ahányszor keresem, hogy találkozzunk, mindig talál kifogást (általában a munka). Volt egy baráti pár szintén gyerek nélkül akikkel össze szoktunk járni, mi voltunk náluk ősszel de ők azóta csak gyártják a kifogásokat, hogy miért nem érnek rá eljönni. Jóban voltam kollégákkal akik szintén ezer éve nem keresnek meg, ha én írok nekik akkor válaszolnak de ennyi...Van egy hasonló korú anyuka egy kisfiúval akivel már nagyon régóta jóban vagyok de sajnos kb 2 havonta tudunk csak találkozni vele is.

Annyira szerencsétlennek érzem magam, van még ilyen helyzetben valaki? Én nem akarok új barátokat, a régieket akarom visszakapni :-((


2012. febr. 8. 14:54
1 2 3
 21/26 anonim ***** válasza:

nem olvastam végig a válaszokat, de nálam dettó ugyanez a helyzet. pedig az első perctől fogva kínosan ügyeltem arra, hogy ne a gyerekkel kapcsolatos dolgokról beszéljünk. A fiam születése után is kerestem őket, de igen....kifogások. A szokásos tiszteletkörre eljött mindenki,(kivéve a legjobb barátnőmet)és ennyi. A barátnőm a mai napig nem látta a 18 hós fiamat, pedig neki is van gyereke. Nálunk heti szinten mindig itt aludt egy barát, mert bajban volt, mert a környéken volt dolga stb. Most meg.....Pl. volt olyan barátom, akit nyár közepén felhívtam, erre ő 45 percen keresztül ecsetelte, hogy új lakásba költöznek. Persze, nagyon örültem, beszéltünk lakberendezési dolgokról, majd anélkül, hogy megkérdezte volna hogy vagyunk, lerakta. Azóta sem keresett. A kollégáim meg nem akarnak "zavarni". Könyörgöm magyarázza már meg nekem valaki,miért történik ez ennyi kismamával.

Mivel a szüleink és a rokonok 300km-re laknak, ezért a kutya nem nyitja rám az ajtót hetekig.

Mennék én is kávézni, vásárolni, picit bulizni, de kivel?

Azt hiszem én már lassan beletörődök. Ha azok az emberek, akikben max. megbíztam, napi szinten kapcsolatban álltunk, ennyire nem kíváncsiak rám, akkor majd a játszóteres barátnők lesznek? velük meg miről beszéljek? A gyereknevelésről.

2012. febr. 8. 21:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/26 anonim ***** válasza:

kedves szeged melletti!


kár, hogy nem szegedi vagy:)


a szegedi:)

2012. febr. 8. 22:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/26 A kérdező kommentje:

Hú de sokan írtatok...persze mindig örül az ember, ha sorstársakra talál de azért szomorú is ez, hogy ennyien vagyunk hasonló helyzetben :-(


15-ösnek: Igenám, csak majd ha mondjuk ő lesz terhes és meg szeretné veled osztani az örömét, meg utána mondjuk felhív tanácsot kérni stb, akkor majd fogsz tudni őszintén vele örülni és úgy hozzáállni? Mert én most úgy érzem, hogy ha most nem vagyok "jó",akkor se kelljek amikor majd ő lesz ilyen helyzetben. Ráadásul ennek a legjobb barátnőmnek csak én vagyok lánybarátja, szóval fogalmam nincs hogy kivel fog barátkozni amikor majd ő is egyedül lesz otthon a gyerekével.


16-osnak: jó neked, hogy tudtál találni egy új barátnőt aki talán még jobb mint a régiek voltak. Ha láttam volna előre, hogy mi lesz, talán én is jobban összebarátkozom a szobatársammal akivel szültünk mert nagyon aranyos jófej lány volt, de akkor még tele voltam barátokkal, nem számítottam erre.


18-as, a te sztorid is nagyon felháborító, itt biztos a féltékenység is szerepet játszott, gondolom a barátnőd még nem volt férjnél és zavarta, hogy te meg férjhez mész.


19-es, én megértelek, ez az egy olyan eset van talán amikor megérteném a barátnőm távolságtartását, de ezek az ismerősök neked nem közeli barátok, nem tudom hogy ha a legjobb barátnőd lenne terhes, akkor mi lenne, lehet hogy akkor te is tudnál vele örülni. Mondjuk most hogy mondod ez a legjobb barátnőm említette, hogy már be se lép a facebookra mert mindig csak azt látja, hogy mindenkinek gyereke született...viszont neki is lehetne akár már holnap de nem tartja megfelelőnek a feltételeiket (pedig szerintem jobban állnak mint mi és mi sem állunk rosszul).


20,21-es, hát én sem értem az okot...valószínűleg sosem fogjuk megtudni, van esetleg valaki aki rákérdezett a barátainál erre? Mármint hogy miért szívódtak fel , miért nem érnek rá soha? Bár erre is csak a kifogás jönne szerintem...kevés az őszinte ember sajnos.

Az nagyon durva, hogy 18 hós a gyereked és a legjobb barátnőd nem is látta még! Az enyém a kórházba bejött de nem volt benne sok köszönet :-( Az is tök ismerős, hogy felhívsz valakit (mert emberi hangra vágysz, esetleg ne adj isten el szeretnél mesélni valamit, akár a babádról akár magatokról) és mondja, mondja a saját sztoriját akár egy órán keresztül tőled meg azt se kérdezi meg, hogy hogy vagytok...ismerős! Pl a kislányommal orvosnál voltunk, telefonál a legjobb barátnőm, elmeséli ádám-évától az összes munkahelyi sztorit, én meg mondom neki hogy az orvostól jövünk, meg se kérdezte, hogy miért. Nem érdekli.

:-(

Bocsánat hogy ennyit írtam de kikívánkozott!

2012. febr. 9. 10:55
 24/26 anonim ***** válasza:

Én is ugyanebben a helyzetben vagyok, akár én is kiírhattam volna (bár régebben írtam is ki kérdést ezzel kapcsolatban). :-(

Szomorú, hogy ennyi kismamának "felszívódott" a barátja/barátai, aki tudja miért van ez, írjon. :-(


Nekem is "volt" egy nagyon jó barátnőm, ő vele a 3 év alatt, 6x ha találkoztunk, de MINDIG én kezdeményeztem. Havonta kb. 2x telefonálunk, találkozhatnánk is, de ő azt mondta, nem fog erre járni(felénk). Na én tőlem meg ezután ne is várja, hogy hívjam! Neki nincs gyereke, a pasijának be sem mutatott még.

Tudom mellékes, de nem hozott nekünk soha semmit, én ha meglátogatni mentem valakit, mindig vittem valami apróságot, üres kézzel soha nem megyek.


A munkatársakkal is jóban voltam, én kerestem őket, de ők válaszra sem méltattak szinte soha, és még ők voltak meglepődve, hogy nem vittem be a gyermekemet a munkahelyemre!


Sőt van, aki ígérte, hogy jön, de még nem talált el hozzánk, pedig mi is elmentünk babalátogatóba hozzájuk!


Amúgy én nem beszéltem soha a gyermekemről, ha nem kérdeztek, szóval ez nem lehet a baj. Ha kérdeztek elmondtam, jól van, mit tud, de nem ecseteltem a szoptatásról és egyéb nem másra tartozó dolgokról!


Így semmi értelme az egésznek, talán majd találunk valakit, vagy ha nem, akkor ott a családunk, ami persze nem ugyanaz, mint egy jó barátság!

2012. febr. 9. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/26 anonim ***** válasza:

Igen, ismerős. A "legjobb" barátnőmet vesztettem el. Neki még nincs gyereke, bár lehetne(2x volt abortusza). Arra jó voltam neki, hogy alibinek használjon mikor tervezte, hogy elhagyja az akkori paliját(ekkor nekem már meg volt a fiam, 6 hónapos volt). Átjárt, mondván, a gyerek érdekli stb stb. Aztán összejött a mostani pasijával, addig jó voltam neki amíg költözködött, amíg csak tervezte. Aztán utána fokozatosan épített le. Minden kitalált ürügyön összevesztünk, ált. ő kezdte. Aztán egyszer kiugrott a szög a zsákból, féltékeny rám, mert nekem már van gyerekem.

Amúgy is máshogy látjuk a gyereknevelés kérdését, ő úgy van vele, hoyg amíg pici, gusztustalanul eszik, bukik, pelenkázni kell addig neki nem kéne gyerek, mert ezek nagyon gusztustalanok. Én meg szeretem mindennel együtt.

Na a lényeg, hogy egy idő után belefáradtam abba, hogy mindenen veszekszünk, végül én mondtam, hogy ne is keressük egymás társaságát.

Akkor ő még könnyen vette, mert volt egy másik bnője is, aztán az is terhes lett, gyereket szült. Ő meg pont az a fajta, hogy ha gyereke van akkor nem mozdul ki, stb. Én ezzel ellentétes vagyok, mert folyamatosan megyek, megyünk, vagy gyerekkel vagy anélkül.

Beletörődtem, elkezdtem barátkozni a játszótéren. Össze is barátkoztunk egy két anyukával, össze is járunk.

Emellett tartom a kapcsolatot azokkal akikkel együtt feküdtünk bent a kórházba, de velük nem tudunk sűrűn talizni, mert elég messze vagyunk egymástól.

Én inkább el vagyok egymagam, mint legyen egy olyan "bnőm" aki le se szar v csak alibinek kellek neki.

Amúgy én is BP mellett lakom!

2012. febr. 9. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/26 anonim ***** válasza:
Utolsó vagyok: 21-nek írnám, hogy igen, először csak a gyereknevelésről beszélgettek, majd ha van olyan akivel megtalálod a közös hangot egyre többet tudok több mindenről beszélni, tanácsokat kérni egymástól! Hidd el nem olyan rossz gyerekesekkel ismerkedni, a gyereknek is lesz társasága és neked is, nem kell egyből egymás magánéletébe vájkálni, hagyni kell kialakulni a dolgokat, erre elég egy nyár és egy ősz. Én is sok mindenkit megismertem így. Sokakkal megmaradtunk a felületes "hogy vagytok?" viszonynál, viszont 1-2-vel a mai napig átjárunk egymáshoz, ha úgy van szabadidőnk.
2012. febr. 9. 14:54
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!