Ti is hiszitek, hogy a véletlenül becsúszott és vállalt babátok valójában egy nem kért ajándék?

3/11es vagyok. Most hogy olvasom a fekete hajú kissác sztoriját eszembejutott egy visszatérő régi álmom!

Még középiskola alatt,ill érettségi utáni szakképzésem alatt volt egy rendszeresnek mondható visszatérő álmom! Egy wc-n ülök és a felettem lévő ablakból néz le rám egy szőke hajú kislány. (4-5éves körül) Hogy tartsam meg és hogy ne menjek ab-ra. S a poén benne hogy amikor kiderült a babócánk akkor nagyon ellenünk voltak a szülők és ab-t akartak. De mi fiatalok akkor is mondtuk hogy Ő bizony maradt:) S szőke lett:) Pedig mindketten szinte fekete hajuak vagyunk.

Mi sem terveztük. Amikor terhes lettem, nagyon kétségbeestem, mert nem volt a férjemnek munkája. Aztán abban álapodtunk meg, hogy ha felveszik, akkor megtartjuk. 10.hetes terhes voltam, amikor visszajeleztek neki, hogy megkapta az állást :)

A legjobb döntésünk volt, hogy megtartottuk a babánkat.

Itt mi is a kérdés?

Persze, hogy ajándék. Az első is, a nyolcadik is. Akár tervezted, akár becsúszott...

Nekem csak egy fiam van. Én akkor hűltem el, amikor (ő már fél éves volt) szanáltam a lánykori cuccaimat a garázsból és a kezembe került egy általános iskoláskori tankönyvem ami tele volt firkálva egy számsorral. Azzal a számsorral, ami megfelel a kisfam születési dátumának percre pontosan.

2007618710 ezt a számot írtam vagy húsz különböző oldalon le egy hetedikes irodalomkönyvbe 12 évesen...

Majd 2007. június 18-án reggel 7 óra 10 perckor 27 évesen megszültem a fiamat.

Koraszülött volt ráadásul, majd egy hónappal későbbre vártuk. Azóta hiszek abban, hogy a sorsunk előre elrendeltetett.

A mi fiunk sem tervezett baba.

Epp eleg nehez helyzetbe voltunk akkor koltoztunk kulfoldre, 1 pici szobat bereltunk,penzunk se volt tul sok. Aggodtunk,hogy mi lesz de eszunbe se jutott elvetetni.

Aztan minden rendbe jott anyagilag es mindenhogy, sorba nyiltak a kapuk elottunk. Hihetetlen volt.

Azota mar 2,5 eves. Epp voltunk ma valahol autoval es beszelgettunk a ferjemmel,hogy milyen jo,hogy O van nekunk, bearanyozza az egesz eletunket. Ma diszitettuk a karacsonyfat,egyutt harman. Ahogy a kicsi fiunk ott tustentkedett korulottunk azt videozni kellett volna. Segitett az apjanak a fat a tartoba tenni, nekem a diszeket a fara rakni, szaloncukrot kotozni(kevesebb sikerrel:) es vegig fulig ert a szaja :)

Ennek igy kellett lennie! Nagyon halasak vagyunk Istennek,hogy megajandekozott minket a kisfiunkkal :)