Mi lenne ésszerű? Megtartani a babát vagy nem?
Elnézést a hosszú történetért.
Pár napja tudom, hogy babát várok. 21 éves vagyok és egyetemista. 4 éve vagyok a párommal, együtt is élünk 3 és fél éve, házasok nem vagyunk. Mindkettőnknek ez az első párkapcsolata. Ő is egyetemista, igaz most inkább dolgozik, jól is keres programozással, olyan 250ezer nettot, ez fél év múlva sokkal több is lehet.
Mindig szoktunk védekezni, valahogy mégis összejött és most nem tudom mi legyen. Albérletben élünk 2 barátunkkal, messze a családunktól. Az orvosira járok, de egy tárggyal nem tudtam zöld ágra vergődni, így az első 2 évemet is 4 év alatt csinálom meg, pedig minden másból elsőre, jó jeggyel mentem át. Ha megtartanám, akkor jövőre megint passzívra kéne mennem, ami újabb 1 év csúszás és utána 1 évesen beadhatnám bölcsibe és akkor folytathatnám.
A párom azt mondja, hogy az ő életébe belefér egy baba, bár a biztosabb háttérnek jobban örülne(lakásunk nincs, autónk pl igen), de miattam aggódik. Attól félek a családom sem lenne túl támogató. Anya is ennyi idősen szült és miattam sosem ment egyetemre(legalábbis azt mondja miattam) és úgy is nevelt fel, mint egy nagy púpot a hátán. Amúgyis neurotikus személyiség, hát még velem... Hónapok óta nem is láttam, nem vagyok rá kíváncsi miután kidobott a lakásból(ő Budapesten él). Attól is félek, hogy én is egy nap, ha a gyermekemre nézek azt látom bár ne lenne, ahogyan ő azt gyakorta a fejemhez vágta. Mindenki azt mondaná, hogy ugyanúgy hibázok, mint ő, ugyanakkor úgy érzem a párommal képesek lennénk megoldani a helyzetet. Ráadásul anyának is volt egy abortusza, akkor voltam 16. Eleinte azt mondta megtartja aminek nagyon örültünk, majd elvetette(nem az én apukám volt az apja és a pasinak nem kellett), ami lelkileg engem nagyon megviselt. Ráadásul az orvosira járok, számomra az élet csodálatos dolog és nem hiszem, hogy képes lennék abortuszra.
Mégis tanakodom, mert harc lenne a családommal és nem tudom, hogy egy 1 éves gyerek mellett hogyan lehet egyetemet végezni, főleg orvosit. Persze mások is megcsinálják.
Mi lenne ésszerű megoldás? Én szeretném megtartani, a párom azt mondja támogat és ha a szívére hallgat ő is megtartaná, de még korainak érzi. Azt tudom, hogy kitartana mellettem és a gyereke mellett, sosem maradnék egyedül.
A párod jól keres és támogat, te meg már nem vagy tini. Én ebben az esetben megtartanám.
De te is tudod, hogy ezt csakis ti dönthetitek el, egy ismeretlen ember véleménye semmi ehhez képest. Mi nem látjuk a pontos körülményeidet.
Én annyit látok, hogy az alapok bár hiányosak, de nem felépíthetetlenek!
Az orvosit gyerek mellett nem tudom, hogyan végeznéd el. Kitartással, szorgalommal, lemondásokkal. De nem hiszem, hogy lehetetlen.
2gyerekkel csinálom a fősulit(11 és 30hónapos), közgáz vonulaton igaz, de pl 3tanszéket is tudok ha nem mindet ahol az élő fába is belekötnek...
És a babák nem bölcsisek, hurcolhatom őket a dédiig, és ingázok a suli és a bébik között... jah mert nappalis vagyok. Lassan haladok sajna, de meglesz.
Család: mesélhetnék én is szépeket az enyémről, jóanyámról:( 2,5évig nem beszéltünk, mert megtartottam a fiam.
Sajna egy tény van, hogy xr férfivel kezdtem, ennyi, de ez az én bajom, vonzom a hülyéket...
Nézz körül, h hány női orvosnak született babája az egyetemi évek alatt? Én jópárat ismerek és a szakorvosi vizsgájuk letételéig egy sem szült. Az, h volt-e abortuszuk, arról nem tudok.
Albérletbe ugyan szülhetnél gyereket, de nem úgy, h még mások is laknak ott rajtatok kívül. Az elég csúnya dolog lenne a 2 másiik emberrel.
Nem tudom, h melyik egyetemen vagy egyébként, de úgy tudom, h az első 2-3 évet mondják húzósnak. Szóval a nehezén most már csak túl leszel tanulásügyileg, de a java még ekkor is hátra van.
Sztem, vessetek össze mindent. Ne azzal a pénzel számoljatok ami jön, hanem ami épp van, mert az a biztos. Ha abból ki tudtok jönni anyagilag és neked nem számít, h esetleg pár évre halasztanod kell v teljesen feladni, akkor vállaljátok.
Első kapcsolat mindkettőtöknek(ami a mai világban nagyon fontos!!!), 4 éve vagytok együtt, külön éltek, anyagiak terén elég jól álltok... Szerintem lazán belefér.
Az egyetem meg vár egy évet, de ugyanezt a gyereket nem fogod még egyszer a szíved alatt hordani, ő nem vár egy évet... S szerintem egy abortusz rombolhat is... a kapcsolatotokat. Én megtartanám a helyedben. (megtartottam, sokkal szarabb közülmények közt, s folytatom az egyetemet is :) - én cseppet sem bánom.)
Lehet, hogy közhely, de el kell döntened, karrier vagy gyerek. A soraidból én ezt érzem a fő problémának. Ha az apuka támogat és nincsenek anyagi gondjaitok, akkor a helyedben megtartanám. Viszont alaposan gondold át: be tudod majd adni bölcsibe (érzelmileg), tudsz időt szakítani tanulásra, rá tudod bízni majd családtagra vészhelyzetben? stb.
A családról meg annyit, ha megszületik a baba, kenyérre lehet kenni majd mindegyiket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!