Rászólnátok a gyerekekre, vagy nem törődnétek már ilyen dolgokkal? (szomszéd kérdés)
Annyi mindenben kell őket korlátozni, nem tudom itt is alkalmazkodjunk -e. Város széle, szűk utca, keskeny út és keskeny járdák, ez a mi utcánk. Sok időssel lakva. Gyerekeket az oviból 1-kor hozom haza, és többször van, hogy más anyukákkal együtt érkezünk és a ház előtt még trécselünk kicsit, míg a gyerekek rohangálnak. Van szembe egy keskeny árok, mit imádnak a gyerekek, hát átugrálni. Viszont a nyugdíjas asszonyka allergiás a gyerekzsivajra és ő ezidőtájt aludna. Egyébként is megszólja az embereket akik az ő felükön lévő járdán közlekednek, hogy behallatszik, nem tud pihenni és szidja őket. Otthon van egyébként egész nap.
Itt olyan sokmindenért rájuk kell szólni, de mindenkinek képtelenség megfelelni.Szegény gyerek nem érti itt miért nem ugrálhat, mamánál meg igen (falun kicsit kedvesebbek az emberek). Ma is csinálták az asszony meg elkezdte a redőnyt célzásértékűen dühösen lerángatni (szó szerint). Rájuk szóltam, de aztán megbántam. Végülis az utca mindenkié nem???És ez nem éjjel van, hanem délután 1-kor. A másik szomszéd meg este 5-kor már alszik, akkor mindig valakinek rosszat csinál a gyerek nem???
Ti mit tennétek? alkalmazkodjunk hozzá is??
válasza:Azért ez nem ilyen fekete-fehér...
Mert ha egy anyuka írná le ugyanezt a kérdést a másik oldalról,pl. hogy a kisbabája nem tud délután aludni, mert egy rakás gyerek ugrál, kiabál minden nap az ablak alatt, akkor mindenki a bentlévő (babát) védené, és ömlenének a "h@lye anyja miért nem képes megnevelni" hozzászólások.
válasza: válasza:Pont ma olvastam az ellentettjét ennek a kérdésnek: a kisgyerek nem tud aludni, mert a szomszéd lakásban felújítás megy április óta, feljelentheti -e a szomszédokat.... (Ott is a délidő volt a kritikus pont, azt hiszem.)
Sajnos tényleg nem tudjuk úgy élni az életünket, hogy valakit, valahol ne zavarjunk vele, vagy minket ne zavarjon meg más, ha épp nekünk fontos a nyugalom.
Szerintem nincs igaza a néninek, és ennyire már tényleg nem elvárható, hogy le legyenek korlátozva a gyerekek, de valahol mégis sajnálom, mert nagyon megkeseredett, szeretettelen idős asszony lehet, még ha ő is tehet róla. Vagy pont az élete tette ilyen kötözködővé, nem tudom. Remélem, mi nem leszünk ilyen bogarasak idős korunkra.
válasza:Mi panelban lakunk, de én sokkal jobban elviselem azt a zajt, ha tudom, gyerektől jön, mintha fúrnak-faragnak. Az utóbbi miatt sem szólok ha olyan időben van, hiába szombat dél pl. Bár a fenti szomszédunk már szerintem egy asztalosműhelyt rendezett be a lakásban, mert ember nincs, aki ennyit kalapál és kopog. DE: ha az unokájuk náluk van, nem zavar a trappolás, stb, mert tudom, hogy az én gyerekem is csinálja, csak épp alattunk nem lakik senki...
Szóval a kettő szerintem nem ugyanaz.
A nénivel kapcsolatban: nálunk a játszón is van egy ilyen néni, a jászóra néz az ablaka, és többekkel összetűzésbe került már, mert kiabáltak a gyerekek. Könyörgöm, hol kiabáljanak ha nem a játszón. Nem mellesleg a játszó mellett általános iskola is van... Erre azt tudom mondani, mint ahogy nekünk is mindenki ezt hajtogatja (mint panellakónak) hogy vagy megszoksz vagy megszöksz.
Nyilván este 8 után én sem engedem a fiamat ordibálni a játszón sem, de normál időben azt csinál az utcán amit akar: ha árkot ugrál és kurjongat, akkor tegye azt. Vannak helyek és szituációk amikor nem lehet.
Nekem mondjuk azóta vannak fenntartásaim az ilyen öreg nénikkel, amióta kicsinek én pattogtattam a labdát a játszón! és szintén rám szóltak, hogy azért ezt mégsem kéne fényes nappal.... Megoldás: Tanya! Kész. Te pedig ne törődj vele! Ha a néninek különben is valami baja van, azt közölje a szemetekbe, ne csak a redőnyt rángassa. Nem?
Köszönöm a sok választ!
Megmondom őszintén, ha tudom, hogy valahol kisbaba van, és az utca felől alszik (van ilyen szomszéd) ott csendre intem a gyerekeim, még az úton is. Egy kisgyerek, aki végre elalszik és felébresztik nem igazán szerencsés állapot. Nem lehet szerintem összehasonlítani egy öregasszonnyal, aki fitt és üde, mert ez tényleg az, biciklizik, házat meszel, kapál stb. Csak épp szabadidejében jobb dolga sincs, minthogy másokra bosszankodjon. Sokat beszélgettem vele egy időben, amikor még a kicsik babák voltak (és ugye nem okoztak bosszúságot neki) teljesen ki is voltam akadva, hogy hogyan lehet ilyen utálatos másokkal. Mert ha még beteges lenne, és nem tud a zajtól pihenni, persze ahhoz is több órás ricsaj lenne a reális amiért szólhatna, nem 15 perc után idegbajt kapni.
Éppne ezért egy felújítással sem lehet összehasonlítani, hisz a mi zajunk rövid ideig tart.
Szóval lényeg az, hogy döntöttem, nem fogok vele törődni és nem hiszem hogy ettől lennék bunkó szomszéd. Valahol ki kell élni magát a gyereknek, persze az udvaron is lehet, de ha leállok valakivel beszélgetni nehogymár be kelljen mindig hívni az udvarra arra a rövidke időre.Felajánlom neki a tanyát ha majd kekeckedik, márpedig fog mert eddig azért megszokta hogy alkalmazkodok hozzá.
jön a karácsony,ajándékozz neki füldugót vagy javasold,hogy cseréltesse le a nyílászáróit hangszigeteltre :D
nagyanyám is ilyen volt,nehéz eset.szerintem addig ne csinálj semmit,amíg nem teszi szóvá;amikor meg szóvá teszi,akkor mondd meg neki,hogy azért költöztetek a "kertvárosba",hogy legyen elég terük a gyerekeknek és ne kelljen folyton feszélyezni őket,ha nagyon zavarja,akkor szépen,határozottan mondja meg ő a gyerekeknek,hogy legyenek szívesek halkabban játszani,mert ő már idős és fáradt és pihenni szeretne,mert ha ő mondja nekik,akkor az hatásosabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!