Van valaki aki anyagiak miatt nem tud gyermeket vállalni? Hogy viselitek a dolgot?

Még csak 25 vagy. Tudom milyen gyerek után vágyni, nekem is van. De 30 évesen sem vagy semmiről lemaradva. Nagyon nagy kincs, hogy van egy szuper kapcsolatod!!

A barátnőm van úgy eladósodva a férjével, hogy konkrétan csak szülői segítséggel élnek meg. Persze ők is hibásak valamelyest hogy ide jutottak, de annyira nem, hogy emiatt csak soká legyen babájuk. Ő is nagyon nehezen viseli, a szívem szakad meg érte. Most iskolába jár hétvégente, hogy tanuljon amíg lehet.

Szia

23 vagyok.Albérletben élünk.Minimálbér után kapok GYED-et.Hónapról hónapra élünk.

DE

Van egy gyönyörű 10 hónapos babánk, akit nem adnék semmiért, és bármit megadnék neki, amit erőből bírok.Nincsenek csilli-villi játékai, óriási ruhatára, baba szappannal fürdetjük.Nagyon boldog, és kiegyensúlyozott.Na mindegy ezzel csak azt akartam írni, hogy engem nem érdekeltek gyerekvállalásnál az anyagiak.Mindig is szegény voltam, olyan családból is származom sajnos, én tudom milyen az ha nincs!

Kocsit nem lehet másikra cserélni?Esetleg hitelestül túl adni rajta?Internet meg tv-t visszamondani, vagy legkisebb csomagra váltani?1 éves koráig a kicsi lehetne veletek egy szobában.Utána meg a nagyszobát átadnátok a gyerekeknek.Én ismerek olyan családot, ahol a 3 gyerek 1 szobában van!ÉS BOLDOGOK!

Szülés után kapnád az egyszeri anyasági segélyt, ami most 68.500Ft tudomásom szerint, de lehet jövőre emelkedik.Ebből meg lehetne venni a baba dolgokat.(ágy,baba kocsi,néhány ruha, hőmérő,orrszívó,textil pelus stb..)Sőt utána ezeket majd el is lehet adni.(Vatera, teszvesz...stb)Ha sok tejed lenne, akkor tápszerre se lenne gond, sőt még tejadó is lehetnél.Az anyatej aranyat ér!!

Ha jól olvastam, a fiú 15 éves.Nyugodtan elmehetne hétvégente diákmunkára, hogy segítsen nektek.Az is 20-30ezer forint lenne havonta.

Mi is mindenből a legolcsóbbat vesszük.A lányom még nem eszik sokat.Húslevesből veszem ki neki a húst, a zöldség, gyümölcs adagja, az nem nagy kiadás.Nálunk a tápszer nagy gond, de megoldjuk valahogy.

Ha jól átrágod a dolgokat, akkor szerintem nem lehet gond.

Én 22 évesen szültem egy 34 éves embernek, és mellettem áll most is.

Mondjuk az is igaz, hogy nekünk nincs még 2 gyerek, de ugyan úgy van hitel, és kocsi is...

Én drukkolok nektek!!!!

2-3 éven belül kiderül, hogy valóban tudod-e lelkileg vállalni a gyerkőket.

Talán az is, hogy a nagyobb meddig tanul még, mert pl. a barátnőm 4x kezdte újra az életét és az 1 szem gyermeke annyira utálta a sulit, hogy 2x kezdte újra a középiskolát mire a 3. évben végre átíratta egy másikba és ott újra kezdte a középiskola első osztályát.

Mire eljutottak oda, hogy kéne egy közös gyerek (anyagilag persze még nem volt rendben, csak ketyegett az óra) addigra már nem lehetett gyereke.

Az sem mindegy, hogy meddig tanul a nagyobb.

Nekem egyébként az jön le az egészből, hogy a párod felfogása szerint, ezt neked kell vállalni és v.szinű ha elmész, akkor el fog engedni, mert nem tehet mást.

Persze szerintem sem vagy lemaradva, de azért 30 után már ne várj feleslegesen.

Nekem szerencsém volt, mert a sok felesleges várakozás után még adott nekem egy gyermeket a sors.

35 évesen estem teherbe, nem sokkal azután, hogy a mostani páromat megismertem.

Most 39 vagyok és olyan szinten korai klimaxom van, hogy fél éve egyáltalán nincs menzim, nincs peteérésem.

Ez ritka, de van ilyen is.

Neked kell tudnod, hogy mennyire fér bele az életedbe

a ,,türelem" ilyen téren, de szerintem ez benned le fog rendeződni.

Ezeket egyébként nem rémisztgetésként írtam, csak példák voltak.

Szerintem is jó ötlet a hitelre vett autón túladni, olcsóbbra cserélni, amit ki tudtok fizetni.

Vaterán tényleg rengeteg dolgot potom áron be lehet szerezni a babának - és ettől még egyáltalán nem rossz minőségűek.

Ha annyira vágyódsz utána, és így szeretitek egymást, akkor a párod is biztos meg fogja érteni, és mindent megtesz, hogy legyen saját babátok is.

Kell ehhez a világhoz a bátorság, de tényleg itt is igaz, hogy aki mer, az nyer!

Örök életedben bánni fogod, hogy nem adatott meg neked az anyaság öröme!

Ezt most csak azért írom, hogy hát ha észbe kapsz, és rá jössz, hogy nem jó neked most!

Párod volt felesége lepasszolja a gyerekeket, és te nem teszel semmit?Pereld csak!Mi a fontosabb neked?Az, hogy neki, vagy, hogy neked legyen jó?

És ha másik lakás kérelmet nyújtanátok be?Hát ha kapnátok nagyobbat!

Elég siralmasnak néz ki a helyzeted!De te döntöd el, hogy jó ez így neked vagy sem.Mindenkire figyelemmel vagy, csak saját magadra nem, lehet ezen is változtatni kéne valahogy.

Sok sikert.

Nem tudom ki javasolta hogy küld el dolgozni a 15 évest, Én másra gondoltam!

Isten ments hogy elküld, de a Te szempontodból nem mindegy meddig tanul!

Ez persze úgy is ki fog derülni.

Ezt nem úgy értem hogy ne érettségizzen vagy ne járjon később egyetemre, de gondolj bele hogy ez mennyibe kerül és hány évbe telik, míg legalább a nagyobbik a saját lábára áll.

Tudom hogy ez elsőre taszítónak tűnik, de ez a puszta élet.

Így mikor lesz közös?

Te addigra hány éves leszel?

Én írtam a dolgozás dolgot!De én nem tanulás helyett gondoltam, hanem mellette.Sok embert ismerek, aki így csinálta, többek között én is, mert nem tehettem meg, hogy CSAK iskolába járjak.Így érettségi mellett én dolgoztam, napi 8 órában.

De mindegy is, mert a kérdező azt írta, hogy kevés a munka lehetőség.De nekem az a tapasztalatom, hogy diákokat jobban keresnek munka helyekre.Pl.: Szórólapozás, árufeltöltés,borítékolás.Én is ilyeneket csináltam, természetesen csak diákszövetkezeten keresztül.