Van itt olyan nő, aki "utálja" azt, hogy édesanya lett?

Nem vagyok se az a típus, akit már csak az anyaság érdelkel és úgy érzi, hogy már csak az anyaság az élete értelme, de nem is utálok anyának lenni.

Valahol a kettő között.

Szerintem nem jó szó az hogy útálok anya lenni,inkább azt mondanám hogy nehéz hozzászokni ahhoz, hogy nem mindig azt csinálod amit szertenél, vannak rosszabb napok.DE!

Vannak jók is mikor csinál vagy mond valami szépet neked a gyerkőc és azt sosem szeretnéd elfeledni!!!

Nem könnyű anyának lenni.Én mindig azon vagyok hogy csak egy kicsit hasonlítsak anyukámra.Legyek olyan türelmes mint ő....stb.De nem mindig sikerül:-(

Én nem mondanám azt, hogy utálok anya lenni, de mióta "benne vagyok az anyaságban", azóta abban már biztos vagyok, hogy várnom kellett volna még a babavállalással.

Sokszor úgy érzem, hogy kevés a türelmem és mikor játszani kell, akkor nem tudok kellőképpen kreatív lenni, nem tudom 100%-osan beleadni magamat a játékba. És azt is be kell vallanom, hogy néha nagyon unom a csörgőmutogatást, stb... Folyton csak idegeskedem, hogy meglegyen a napi ötszöri evés, ha meg keveset eszik vagy nem eszik, akkor meg azon idegeskedek, hogy miért nem akar enni... Egyáltalán nem érzem magam jó anyának.

3. vagyok

nekem 9 év van 2 gyerek között, nem véletlenül, sokáig nem is akartem másodikat