Szomorú vagyok, mert nem vezethetek autót. Más anyuka is van ebben a cipőben, hogyan oldják meg a gyerek, baba szállítását? Bővebben lent

Én vezethetek, jogosítványom is van akár autót is tudnék keríteni. Soha nem gondolkodtam még az általad leírtakon, hogy felnéz-e rám ezért a párom (vagy bárki más) vagy sem. Egyik elvem, hogy nem szeretném hozzászoktatni a gyermekem az autóhoz. Oviba, bölcsibe külön órákra sétálva, biciklizve megyünk. Sokszor a kellemest a hasznossal el érvényesül. Eljutunk A-ból B-be közben levegőzünk, energiát vezetünk le. Nagyobb utakra persze autóval megyünk. Bár az én gyerkőcöm imád tömegközlekedni is. Nagy élmény még neki.

Szeretném, ha nem lenne neki természetes az autó. Persze nem élünk már a középkorba, ha megadhatom neki, akkor miért ne tegyem? De ki tudja mit hoz a holnap? Ha valamiért nem tudom 4 keréken vinni, akkor ne nézzen rám tehetetlenül, hogy akkor mos mi lesz?

Tudod mit? Én inkább azokat az anyákat nem értem, akinek a gyereke egy saroknyi távolságot nem tud megtenni gyalog. Aki nem tud közlekedni, nem tud sétálni. Az meg aztán pláne kicsapja a biztosítékot, amikor leparkolnak a játszótér előtt kocsival, játszik kicsit a gyerek,, majd vissza az autóba és mennek haza.

MIndig a saját korlátaink szerint kell megoldanunk a dolgainkat.

Természetes,hogy szomorú leszel láttva a többi anyukát,akiknek sokkal-sokkal könnyebb dolga van a jogosítványuk miatt,mint neked.

Nem tudom milyen mértékben vagy látássérült,tömegközlekedni azért tudsz majd a picivel,mert sok anyuka úgy oldja meg a gyermek hozatalát-elvitelét.MIlyen felétek a tömegközlekedés,megoldható,hogy úgy közlekedjetek majd?

A másik dolog pedig,hogy azért vana acsalád,hogy ha olyan helyre kell menni a picivel ,akkor autóval elvigyenek,a szüleid,vagy a párod,vagy a párod szülei,testvéreitek közül tud vinni valaki benneteket ha nagyon szükséges?

Nekem nagyon későn lett jogosítványom,35 évesen ,két pici gyermekem van,addig a férjem,illetve édesapám vitt bennünket a gyerekekkel ,ha őrájuk nem számíthattam volna,akkor nagy bajban lettem volna,mert felénk alig van tömegközlekedés,még az oviba a szomszédfaluba sem nagyon jár busz,megoldhatatlan lenne oviba járatni a gyereket,ha nem lenne jogsim.

Második vagyok: Csakhogy növeljem kissé az anyai önérzetedet leírom a tapasztalataimat.

Nem tudom mennyire rossz a szemed de figyelgesd az apróságokat. Akiket kocsival hoznak visznek, azokra a gyerekekre extra módon kell figyelni az ovi kapuból kilépve. Folyamatosan az hallatszik, hogy vigyázz jön az autó, fogd a kezem és társaik. Akiket gyalogosan visznek haza, azok biztosabban közlekednek. A maguk módján szétnéznek, figyelnek a környezetükre stb. Sokan még mondják is az úton való átkelésnél, hogy jobbra nézek nem jön semmi, balra nézek nem jön semmi, mehetünk.

Szóval ha megoldható, akkor akár vannak a sétának előnyei is.

5évig vezettem non-stop.

Amint terhes lettem, nem akartam volán mögé ülni. Inkább sétáltam és tömeg közlekedtem. Úgy voltam vele, hogy csak 1× legyek rosszul ... 11 hetes a lányom, még mindig nem vezetek. Esetleg, majd ha a hordozóból átkerül a normál gyerekülésbe..

Szia.

Nekem nincs jogsim, különböző okok miatt mindig tolódott, most meg már félek is a vezetéstől, de nem érzem magam ettől kevesebbnek. Néha valóban kényelmesebb lenne, de én nem bánom a buszozást. Nagyobb utakra, és a hétvégi programokra mi is kocsival megyünk, de a kislányom nagyon élvezi velem a buszos kirándulásainkat is, mert az egy más világ, és neki izgalmas. A férjem sem tart kevesebbnek, fura is lenne, mindenki másban jó. Én sem nézem le, ha számomra egyértelmű dolgokat nem, vagy rosszul kezel. Fel a fejjel, és ne hasonlítsd magad máshoz! :)

08:44-nak

amit írtál az hülyeség