Ebből megint én jövök ki rosszul?

Szóval anyósom rokonaitól kaptunk egy babakocsit. Megbeszéltük,hogy ha nem tetszik vagy valamiért nem jó, akkor marad anyósnál és oda nem kell vinni majd a miénket. És hát igen, a Murphy törvénye,hogy nem tetszik. Őszintén megmondom, nehezen hittem el,hogy egy milliomos család ebben tologatta a babáit. A színén még túl teszem magam (nem kertelek ilyen kaki barna színű), de nem igazán praktikus, mert nem lehet kicsire összecsukni. A férjem látta rajtam,hogy nem igazán ilyesmire gondoltam. Mivel ő elég sprólolós elkezdte mondani,hogy ez teljesen jó stb. Ráhagytam. 10 perc múlva jött,hogy majd keresünk másikat. Aztán felhívtuk a rokont megköszönni és kiderült,amit a sejtettem,hogy ők tulajdonképpen ezt anyósomnak szánták, mivel ők is arra használták,hogy ne kelljen a másikat cipelni a mamához. Bár nem értem,hogy hol a rendes babakocsijuk, de mindegy is.

Nem feltétlenül újat akarok én, viszont két vagy három gyereket kell kibírnia. Egy nagyon jó állapotban lévő használt is megtenné. Viszont megtehetnénk,hogy újat veszünk. Nagymamámtól kaptam pénz, ezt a gyerekre költhetjük. Csak már előre félek,ha ma mondja anyósomnak a férjem, akkor az lesz, hogy miért nem spórolunk, meg a gazdag kislánynak semmi sem jó. Pedig eddig mindenben hallgattam a férjemre és viszonylag olcsó dolgokat vásároltunk!

Hogy csináljam,hogy ne jöjjek ki rosszul a dologból?