Miért nem tudják/akarják a mai szülők elérni, hogy szót fogadjon a gyerekük?

Sokszor látom, ahogyan apukák, anyukák könyörögnek valamiért az óvodáskorú gyereküknek, annak pedig egyik fülén be, másikon ki. Mégsem fordul meg a fejükben, hogy hangnemet kellene váltani. Engem sosem bántottak gyerekkoromban, viszont rám tudtak szólni olyan hangon (nem kiabálva), hogy meg sem fordult a fejemben ellenkezni. Miért jó egy szülőnek hosszú ideig harcolni a gyerekkel, hogy megtegyen valamit? Szépen megkérem, oké. Utána kedvesen elmagyarázom a miértet, az is oké. De ha még mindig tojik a fejemre, akkor én bizony nem maradnék meg a tyutyumutyu hangnemnél. Ti mit gondoltok erről?