Megbanta valamelyikotok, hogy szult?

Megkockáztatom, hogy írok, tudom, hogy sokan elítélnek majd ezért, de le kell írnom a történetem röviden. Lányom ma 19 elmúlt. Egyéves volt, mikor elváltam az apjától, mert megütötte a pici lányt a szemem előtt. Fél évvel később megismertem a mostani párom és vele együtt felneveltem a lányom. Szerettük, odafigyeltem rá, nem vállaltam 8 órás munkát inkább 4-et, 6-ot, hogy vele tudjak lenni, az óvodából ebéd után hazahoztam, hogy ne kínlódjon benn, mert nemigen aludt odabenn. Az iskolában jó tanuló volt, együtt tanultunk, foglalkoztam, játszottam vele. Voltak itt is nehézségek, nem tagadom, de hol nincs?

Gimnáziumba ment tanulni és kollégiumi elhelyezést kapott,mert itthon egyszobásban laktunk és nagyon kicsi volt a helyünk, ráadásul az öccse is 5 évvel fiatalabb volt nála.

A saját apja nem tartotta a kapcsolatot vele, sosem kereste, ezt nem tiltottam neki, tehát látogathatta volna, de nem élt ezzel a jogával.

17 volta lány, mikor a neten megkereste az apját kíváncsiságból, össze is jöttek. Ebben az évben meg is bukott két tárgyból az addig jó tanuló gyerekem, majd úgy döntött, odaköltözik az apjához, azóta kerül engem, nem hív, ha én hívtam vagy meglátogattam azt a flegma stílust nem felejtem, amit kaptam!

Az a lényeg, hogy beadták a gyerektartás pert ellenem, mondanom sem kell horribilis összegeket akarnak leakasztani. A fiamat annyira befolyásolták, ellenem uszították /ő ma 14 éves/ hogy ő ma a nagyanyjánál lakik.

Imádtam,. szerettem mindkettőt, az életem voltak, sokat áldoztam magamból rájuk, ezt nyugodtan mondhatom.

De a hálátlanságukat sem tudom feledni, a mai napig nem alszom, pszichiátriai kezelés alatt állok, mert nem tudom feldolgozni a történteket.

Igen, megbántam, hogy szültem.

Nem, sőt!

Azon már többször gondolkodtam,hogy mi lett volna ha inkább 1 vagy 2 évvel később érkezikk az első gyerkőc, de maga tény hogy van így van jól. Sőt,már úton a második.

Bocs, de offolni fogok!

Kedves Első!

Kívánom nekem, hogy visszataláljanak hozzád a gyerekeid, és újra örülni tudj annak, hogy világra hoztad Őket! Talán nem lehetetlen, hogy megjöjjön az eszük, és megint egy család legyetek. Én nagyon szurkolok neked!