Miért hiszik azt a nők, ha tejci, cicike, babóca, pocaklakó, gyümipüri szavakat használnak az olyan édi?

Bocs, ez az enterre elküldte.

Szóval, felnőttek vagyunk, még ilyen megváltozott állapotban is, miért kell úgy beszélni egymással, mint az ovisok? A szopcsimellcsi nálam is kiverte a biztosítékot, gondolkodtak is egy ideig, hogy mi lehet az.:)

Szerintem a bóca és a pocaklakó rendben van. A férjem pl a tejecske szót használja, ha este etetjük a babát. És a babák valóban szeretik a c, ill. cs betűs szavakat. Ennyire nem kell felháborodni. És godolod, hogy a pasik, azért hanyagolják el a nőket szülés után, mert gagyoknak a babához? Szülj egy gyereket és utána irj ilyen ostobaságot. Sokszor a pasik többet birnak gügyögni a gyerekhez, mint az anyukák.

Továbbá az a véleményem, hogy a legtöbb kisgyerek nagyon is szépen beszél, de a suliban elég sok hülyeség ragad rájuk, talán ott kéne jobban megtanitani nekik a magyar nyelv szépségeit. Nem egy pici babának kell nyelvleckét adni.

Lehet, hogy egyesek szerint velem van a baj, de én nem vagyok képes így beszélni. Én rendesen beszélek a gyerekhez, sosem mondtam olyat, hogy babóca, tejci, stb. Becézem én is, de nem ferdítem túl a szavakat. Ha becézem, akkor pöttöm, picurka, stb, de nem csavarom ki a szavakat. Engem ez arra emlékeztet, amikor tizenéves lányok úgy beszélnek, hogy szupcsi, szeri, szercsizem, stb. Én nem bírom az efféle cukiskodást. Mondjuk én világ életemben vagány csaj voltam.

Amúgy engem se zavarna ha valaki csak a gyerekével beszélne így, ő dolga, de amikor felnőttekkel is így beszél valaki... És ne mondja senki már, hogy a hormonok meg az anyaság teszi. Könyörgöm, azért mégiscsak felnőtt emberek vagyunk... Ez épp olyan, mint hogy a nagymamámnak se azt mondom, hogy mi a pálya öreglány, pedig a barátnőmnek szoktam így köszönni :) Ezt hívják disztingválásnak, személyhez és alkalomhoz illően válogatjuk meg a szavainkat. Felnőtt emberrel felnőtt módon beszélünk, vagy nem így van?

Szerintem akkor is a csicsizacsi(hálózsák) a legjobb:-)

Bizonyos határokon belül édi ha valaki gügyög néha a gyerekével,de túlzásba esni azért tényleg nem kell.

Én sem bírom, hogy a szülők gügyögnek a gyerekkel, de a szörnyű, hogy van olyan barátnőm, aki, mióta anya lett, velem is azon a kissé emelkedett hangon, gügyögő stílusban beszél. Megőrülök!

Még egy kis adalék: van apuka ismerősöm, aki mindent becézget a gyerekének, ez a mondata vágta ki nálam a biztosítékot: " Most pedig kivesszük a pelusból a kaki-makit!" Brrrrr :-)

Kaki-maki :)))

Mondjuk ez már az én számat is elhagyta, de pusztán tréfából. De szerintem ez már az én gyerekkoromban is ment, hogy pisi-misi kaki-maki :) De amúgy a tárgyakat én a rendes nevükön nevezem. A gyereknek viszont van már vagy hatszáz beceneve kezdve a Cukorborsótól, a Mókusmesteren át egészen a Butters-ig (3 hónapos kora körül egészen olyan feje és haja volt mint a South Parkban Butters-nek - na jó, azt én nézem ám, nem a gyerek, még mielőtt valaki ezt hinné).

De én úgy vagyok vele, hogy embernek lehet beceneve, tárgynak nem. Mármint lehetni lehet tárgynak is, de számomra az idétlenül hangzik.