Mennyi "joga" van egy nagyszülőnek? Hol lehet meghúzni a határt?

Második válaszoló vagyok, kicsit ledöbbentem a sokadik unokás nagymamán.

Szerintem senki nem kezdte el gátlástalanul szapulni az anyósát, és az meg teljesen természetes dolog, hogy (jó esetben) a friss anyuka jobban megbízik a saját anyjában, hiszen ő nevelte fel. Oké, hogy a férjemet meg az anyós, de attól függetlenül nem a férjem van napi 12 órát egyedül a gyerekkel, hanem én, ezért úgy gondolom, én ismerem legjobban a baba igényeit.

Nem azért nem bíznám szívesen a gyerekem anyósra, mert ő az anyós, hanem mert nem bízom meg benne. Mint írtam, baromira nem érdekli,mit kérek. És most nem azt mondom, hogy a piros vagy a kék pólót adja rá, hanem igenis nem mindegy a tápszer keverési aránya, igenis ne ebéd előtt kezdje el kínálgatni tejszelettel, és igenis szóljon, ha elviszi sétálni.

Szerintem ezek nem olyan kérések, amivel a nagymamaságát nyirbálnám meg, viszont ő azzal, hogy ezt nem tartja tiszteletben, az én anyaságomat veszi semmibe.

Amúgy a fiam másfél éves, és anyósom még soha, de soha nem akart vigyázni rá, vagy babázni. Mindig panaszkodik, hogy milyen ritkán visszük, ha ott vagyunk,szó nélkül viszi el a gyereket mutogatni a szomszédba. Persze, legyen rá büszke, de akkor sem bazári majom a gyerek!

Na mindegy, ez kikívánkozott.

A kétgyerekes nagymamának üzenem, hogy azért olvas a GYK-n a "szemét anyósokról", mert ide azok írnak, akiknek problémájuk van. Nem minden meny utálja az anyósát, csak senki nem ír ki egy ilyen kérdést, hogy "Szeretem az anyósomat, szívesen rábízom a gyerekemet, mit tegyek?" Az meg, hogy a valakit nem vertek agyon gyerekkorában, még életben van (vagyis "felnevelték") nem feltétlenül jelenti azt, hogy az anyja/ apja jó anya/ apa volt, akik boldog gyerekkort biztosítottak neki.

A kérdésre a válasz: ott van a határ, ahol Ti meghúzzátok. Alkoholistára én meg végképp nem bíznám a gyerekemet. Még ha nem is bántja, egy részeg ember látványa nagyon félelmetes és sokkoló egy gyereknek. Tudom, sajnos volt a családban alkoholista.

Hány olyan kérdést olvastatok, hogy utálom a menyem? Régóta olvasom a Gyakorit, de ilyen kérdést még nem sokat olvastam. Utálom az anyósomat kezdetűt viszont naponta többet. Akkor mégis a kedves menyekkel van a gond.

A kérdező maga is leírta, hogy türelmetlen, indulatos, szerencse, hogy a férje tolerálja ezt. Abban igazat adok neki, hogy valóban nem túl jól nevelték a szülei, mert ha én így nyilatkoztam volna az anyósomról, már rég elváltunk volna, ugyanis az én férjem szereti és tiszteli a szüleit. A saját gyerekeink is hasonlóan szeretnek bennünket, egyik fiamnak volt csak egy bnője, aki rólam rosszat mondott, a fiam szakított is vele. Utána még hónapokig hívogatta a kislány. Persze mi is maximálisan alkalmazkodunk, és az is igaz, hogy én mindig csak annyit engedek a gyerekeknek, amennyit a szülők. Sőt, inkább én vagyok a szigorúbb, ennek ellenére nagyon szeretnek velem lenni az unokák.

Remélem azért, ők is szeretni fogják a saját szüleiket, és elfogadják a többi embert is hibájukkal együtt.

Azt pedig hangsúlyoztam, hogy itt a Gyakorin ÁLTALÁBAN a szemét anyósokat utálják a tökéletes anyukák, a csúcs pedig, amikor a szemét anyós házában élő, soha nem dolgozott még, férje és az anyós-após által eltartott anyukák szidalmazzák az anyósukat.

Szóval úgy látom, itt már szinte csak anyósszidás megy, sajnos. De ilyen mértékben csak nálunk divat ez.

Második vagyok ismét.

Kedves sokadik unokás nagyi!

Kérlek a többi, anyós-szídós kérdésnél fejtsd ki ennyire karakánul a véleményedet, mert ez a kérdés, a válaszok és a kommentek SEM SZAPULTAK SEMMILYEN ANYÓST.

Egy meny, aki nem az anyós házában él, nem tökéletes.

A férjem pedig engem vett el feleségül, én szültem neki gyereket, nem az anyja. Tudod, a bibliában is van, hogy a férfi elhagyja szülőanyját, szülőapját, és a feleségével él tovább...na, ez a helyzet. Attól még ő szereti az anyját, és boldogan együtt él velem, hogy tudja, sosem leszünk puszipajtások anyóssal- nem az a titok, hogy elhajtani azt a csajt, aki rosszat mond anyucira.