Szülés utáni depresszió ez? Más is érzett hasonlóan?
A nagyobbik gyerekem 2,5 éves, a kicsi 5 hetes. Alig alszik Ő is, ahogyan a nagyobbik is tette ezt másfél évig! Nincs semmi segítségem. Néha nagyon ideges leszek, ha nem tudom megvígasztalni a picit és csak sír és sír kézben is, mindenben, a nagy meg közben szomorkodik, hogy nem játszom vele, aztán elkezd rosszalkodni. Ez eddig normális is talán, hisz minden kezdet nehéz, de néha érzek olyan késztetést, hogy elmeneküljek itthonról, ma már földhözvágtam dolgokat és néha kiabálok is, aminek megintcsak tudom, hogy semmi értelme, sőtt...., de elborul az agyam. Kimerült vagyok és nagyon haragszom a férjemre, hogy nem tud segíteni! Sokszor sírvafakadok ha épp nem tudok kettészakadni a gyerekekért.
A másik, hogy iszonyatosan siratom a terhességem. Azt én úgy imádtam. Most hiányzik a pocakom és minden terhességgel kapcsolatos tárgy láttán elbőgöm magam, hogy véget ért az a csodálatos időszak! Már másodszor is. Ez meddig normális? Az első babámnál hónapokig tartott az emiatti kesergésem.
válasza:Én 6 hónapja szültem meg első babámat,és ugyan így elsírtam magam mindenen,pedig nekem itt van a párom aki nagyon sokat segít.
Nekem is rettentően hiányzik a terhesség,de már kezd jobb lenni,már nem sírom el magam egy reklámon!
Kitartás!
válasza:Miért annyira nosztalgikus a terhesség?
Azért kérdezem, mert nem szültem még, de nekem a terhesség egy letudandó szükséges dolognak tűnik.
válasza: válasza:Azért ha valaki megpróbálja leírni, megköszönöm :)
Nekem csak az eü mellékhatások jutnak eszembe róla, vizesedés, hízás, súly a hasban, emésztési gondok, stb...
válasza:Akkor írj ki egy ilyen kérdést,és sok választ fogsz kapni.
Ne a kérdező oldalára írjuk már ki!
válasza:Én két terhességet is átéltem és mindkétszer már alig vártam, hogy megszüljek, kifejezetten utáltam terhesnek lenni, pedig semmi problémám nem volt.De: megváltozott az alakom, szinte csak tolatni tudtam már a nagy hasammal, lehajolni alig bírtam, jobban izzadtam, hatalmas melleim lettek, gombás folyásom lett, ekcémás lett a lábam, éjszaka nem bírtam megfordulni csak úgy ha felültem stb, egyszóval én alig vártam, hogy már babázzak.
De amennyire utáltam a terhességet, annyira élveztem a kisbabás heteket.
Most a kicsi 10 hónapos, a nagy 4 éves és már jól tudnak együtt is játszani.
Bár az első 3 hónapban hasfájós volt a kicsi és nagyon keveset aludtam, emiatt én is gyakran kiabáltam, de egyre könnyebb lett, szerintem próbálj meg legalább heti egyszer 1-2 órára egyedül maradni, addig a férjed csak elboldogul valahogy, Te pedig csinálj valami egész más dolgot, menj sétálni, vásárolni, fodrászhoz, barátnőhöz...
válasza:Jóha nagyfiam 2,5 éves koréban ott lett volna egy 1-2 hónapos, sírva rohanram volna a világ végére.
Nálunk több ok miatt is nagy lett korkülönbség, amit nem bánok, nekem a kicsi lesz szeptemberben 2,5 éves és mekellé sem vállanék be egy picit.
Így is simán ki tudnak borítnai.
válasza:előző
A terhsségek nekem sem hiányoznak (haematóma, cukorbetegség,, mióma, aranyér, csípőféjdalom...) a szülések méginkább nem (2 nagy baba)
Amit szerettem/szeretek az a szoptatás.
válasza:Nekem sem hiányzott a terhesség 2 gyereket szültem.Ez egy sajátosság nálad.Talán a nyugodt időszakot hiányolod, nem tudom.
Egyébként megértelek akiabálás és a többi miatt.Ez már egy természetes védekező ösztön a lelked és a tested is kezd kimerülni és lázadni ez miatt.
Meg kell értetned a pároddal, ha nem segít, rá fog menni a házasságotok.Tudom, hogy nehéz, én sem tudtam megértetni vele és rá is ment az egészségem, az önbizalmam, a házasságom és a gyerekeknek is egy idegroncs maradt, már mint én:-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!