Mit tegyek? 25hetes terhes és bizonytalan vagyok!

Hát valóban elég nagy a korkülönbség köztetek. Ahogy kivettem a szavaidból, neki még nincs gyereke, és ennek biztos oka van, mint ahogy te is írtad, nem családcentrikus.

Az én véleményem az, hogy hagyd rá a kiságy elrendezését, emiatt egy percig se idegeskedj. Majd ha meglesz a picúr, ő is belátja, hogy nem volt igaza. Aztán utána pakolhat át.

A másik amit írtál, a szülés. Ne félj tőle, ez egy csodálatos dolog. Fájdalmas az tény, de el fogod fejelteni abban a pillanatban ahogy a csöppséget a karjaidba adják és rájössz, hogy ő minden nehézséget és fájdalmat megért. Ha pedig nem hiszi el a párod, hogy ez mennyire nem gyerekjáték, hanem igenis meg kell szenvednie a nőnek, akkor mond neki, hogy menjen be veled a szülőszobába. Akkor biztos megváltozik a véleménye. Ismerőseim elmondása alapján, azok a férfiak akik látták a feleségüket szülés közben, később sokkal jobban megbecsülik és tisztelik őt.

Ne próbálj vele most semmit elhitetni (a változást az életetekben). Az úgy jön és magától fog megváltozni a párod.

A lényeg, hogy ne idegeskedj most semmin, úgyis megy minden a maga útján. :)

További boldog és nyugodt babavárást.

Nyugi, nyugi!!!!

Most neked ez legyen a legfontosabb!!!! Hidd el nem az legfontosabb, hogy hol legyen a gyerekágy...idővel azmajd úgyis kialakul. Most neked sokat kell pihened, és csak pozitívan gondolkodnod!

Mikor elöször meglátja picit, vagy kezében tartja biztosan minden másképpen lesz. Ha tudsz ülj le vele beszélgetni, de ha nem jutsz semmire, akkor inkább hadd az egészet, majd a baba után megbeszélitek.

A terheségről, szülésről nagyon sok minden fent a neten, és a ha olyan az orvosod, szülésznőd, vagy esetleg van bnőd aki nem rég szült, akkor velük tudsz a félelmeidről beszélni.

Fel a fejjel!!!!

-16 hetes kismama-

Szia, szerintem TE LEGYEL AZ EMTAPITUKABB !!!!

Dühöddel nem mesz semmire, vagy csak arthatsz vele. Egy par dolgot ajanlanek neked, probalgassad szepen ezeket, es majd eljön a varva vart eredmeny, azaz : egy csodas apa -jelölt! :)

Egyik tippem pl. :nezzed meg vele együtt az "elet az anyamehben" c. csodas, bemutato filmet. Korabban itt is felrakta v.ki a linket, tehat ha a keresöbe beirod, ra fogsz bukkani... Ha ugy latod, hogy nem inditotta ez sem be, akkor gondoljal arra, hogy biztosan magaban emesztgeti a dolgot, hiszen eddig ugy elt le 39 evet, hogy nem foglalkozott (gondolom en) ezzel a csodaval, ami most benned is zajlik. Ne noszogassad, ne kerdezzed, picit probalj meg hatterbe vonulni, es bizni abban, hogy a "folyamat" a kezdetet vette... Aztan par het mulva mar jo esetben lesz v.mi valtozas...

Nem tudom a gyereknevek kerdesevel hogy alltok? Vagy fontos lenne tudni (leginkabb neked) hogy milyen volt az ö gyerekkora, könnyen lehet, hogy ott keresendo az ok ... Ha jo viszonyban vagy az anyukajaval erdeklödjel, hogy milyen kisgyerek volt, ha tudod, akkor kerjel el cuki pici koraban keszült kepeket, es nevessetek az akkori ruhakon,az arcan, stb. ... Ezek szep, meghitt percek lehetnek, es ekkor akar lehetne hangosan is abrandozni, hogy "milyen jo lenne, ha a te szep kis füleidet örökölne, es nem az en elallo "parabolamat" .... " vagy :

"remelem ez a kis gödröcske a mosolyodnal majd hamarosan a gyermekünk edes mosolyanal is vissza köszön.... "

Egyszoval erösitsed meg benne, hogy : AZ Ö GENJEIT ÖRÖKITED TOVABB (meg persze a sajatodat is) de most öt emeljed ki, hogy magabiztossa tegyed, hiszen talan egyaltalan nem erzi, hogy hol van a helye es van-e biztos helye melleted... illetve veletek. Lehet, hogy a korkulönbseg miatt is emeszti magat, lehet, hogy gyakran kerdezgeti magatol, hogy latja-e felnöni a gyermeket, nem tul öreg-e most ö ehhez.... Es talan a makacssaga is ezekböl a "buta" dacoskodasokbol jönnek.... Hu, annyi mindent tudnek meg irni, de egyenlore varom a fejlemenyeket, hogy mit gondolsz, mi a velemenyed a leirtakrol... Szia L. :)

Bocsi, elgepeltem : EMPATIKUSABB !!!

Szoval azt akartam irni, hogy te legyel most EMPATIKUSABB... bocsesz, remelem a többi szavakat jol irtam le... :) L.