Ezel-t nezo Edesanyak, nem onzoseg az, amit Omer szulei tesznek a kisebbik fiuval?

Arra gondolok, hogy a sorozat elejetol ugy tunik, hogy csak a nagyobbik fiu szamit, hogy hazatert, ott volt, lecsuktak, meghalt, nincs veluk, stb.

Amig Ezel fel nem bukkant, addig az Anyja is Ot siratta eveken at, nagyon ugy tunt, hogy tizenpar evig gyaszban elt a kisebbik fiu es minden a meghalt testverrol szolt.

Most meg az Apa nem is probal meg kuzdeni az eletben maradasert csak azert, hogy mehessen Omer utan. Kepbe sem kerul nala a kisebbik fiu, hogy miatta talan jo lenne megmaradni.

Nektek ez nem furcsa? Nekem nagyon.

Mar csak azert, mert nalunk ez megtortent, elveszitettem egy testveremet, O volt a legidosebb es nem kisgyermekkent halt meg, hanem kamaszkent.

De az en szuleim pont belolunk nyertek erot, hogy mi meg itt vagyunk, elunk es miattunk kell megprobalniuk tovabblepni. Termeszetesen igy is vegigkiseri a csaladunk eletet a tragedia, de azert igy is boldog gyermekkorunk volt es nem "dobtak" el bennunket amiatt, mert elveszitettek egy gyermeket.

Nem is tudom, hogy tudnam-e magam teljes erteku embernek erezni, ha ugy nottem volna fel, hogy vegig a gyaszrol es az elvesztett testveremrol szol minden a szuleim eleteben es alig jut nekem valami.

Nekem is van ket gyermekem, ha barmi tortenne Isten ments az egyikkel, akkor nem tudom elkepzelni, hogy hagynam boldogtalansagban felnoni a masikat.

Ti mit gondoltok errol?