Mi a véleményetek arról, hogy az anyós arcon puszilta 10 perccel születése után a lányomat, mikor a férjem kivitte megmutatni? Még magzatmázas volt!

Szia

Talán csak a hormonok miatt érintett ez ennyire rosszul téged. Én is azt hiszem, hogy nagyon örülhetett, de ha ennyire zavar téged ez a dolog, meg úgy egyáltalán, ha várhatóan más elképzeléseid vannak a higiéniával kapcsolatban mint neki, akkor azt mihamrabb érdemes tisztázni. Nyilván csak nyugodtan, nem támadólag stb. Még sok kellemetlenség származhat hasonló esetekből, ezért jobb lenne megelőzni a konfliktusokat.

Én azt hiszem, a kicsi is megérdemli, hogy konfliktusmentes csaldi légkör vegye körül. Az mindenesetre bíztató, hogy ennyire szeretetteljesen fogadta a párod anyukája őt, úgyhogy ha okosan irányítod a dolgokat a jövőben, akkor bizonyára meg is erősödik ez a kialakulóban lévő kapocs az unoka és a nagyszülők között. Ez mindenkinek jó lenne, és persze elsősorban a babádnak.

Az én személyes véleményem egyébként az, hogy nem kellene túl nagy ügyet csinálni ebből a pusziból, engem nem zavart volna, és örülnék, ha ilyen szerető nagyijai lennének az enyémeknek.

De ha ezek a problemaid, akkor miert nem ezekre kerdeztel ra???

Hozzateszem, hogy ezek egyutt sem teszik anyosodat az ordogge, egyszeruen mas mentalitasu, mashoz szokott hozza, mashogy lat dolgokat, nem igenyes.

Ertheto is, hogy ezekkel a dolgokkal problemad van.

De!

Minel tovabb nezed, minel tovabb pumpalod fel magadban az ideget ezek miatt annal rosszabb lesz neked es neki is. Kulturalt no vagy gondolom, le kell ulni es finoman, DIPLOMATIKUSAN el kell mondani neki, hogy errol neked mas elkepzeleseid vannak, valtoztasson. Ne hergeld magad, mert o akkor is a nagyi lesz, talalkozni fogsz vele te is, a gyermeked is. Legalabbis bizzunk benne, mert nem veletlenul talaltak ki a nagyikat. A nagyikra szukseg van, lehet, hogy nem neked es csak pup a hatadon, de a gyermekedre gondolj.

O meg azert szeretheti. Sot, jo is lenne, ha szeretne.

Szoval tenyleg probald meg tisztazni a dolgokat, elmondani, hogy te mit szeretnel. Ha van egy kis esze, akkor alkalmazkodik. Nem lekezelonek kell lenni, hanem kompromisszumot kell kotni.

Mindenkinek van anyosa, nekem is, mi sem vagyunk egymas tukorkepei, sot, 1000 dologrol maskepp velekedunk, maskepp csinaljuk, de

- vagyok annyira kompromisszumkepes, hogy a lenyegtelenebb dolgokban nem akarom megvaltoztatni. Peldaul a kisebbik fiam mar honapok ota darabosan eszi az etelt, Anyosom meg mindig villaval torogeti neki. Szoltam ketszer finoman, hogy mar nem kell, de meg mindig csinalja. Ez van. Majd abba hagyja, nem fog a gyerek belehalni. Vagy pl ha meg van fazva valamelyik gyerek, akkor bekeni a mellkasukat disznozsirral, meg az egvilagon minden hazi praktikat kiprobal, amiben nem hiszek. Utana tok buszke magara, hogy o gyogyitott. En meg tudom, hogy nem, feleslegesnek talalom a felet annak, amit csinal, de nem lombozom le, rahagyom.

- a komolyabb dolgokat nem hagyom. Peldaul addig mondogattam, hogy ne hagyja a gyerek miatt nyitva az ablakokat amig meg nem ertette. (Nem a hideg, hanem a 8. emelet miatt.) Volt, hogy naponta 5szor mondtam el. Azt is, hogy megfazasra ne adjon a 10 honaposnak mezet, mert nem szabad. Azt is, hogy ne huzza az etetoszeket a tuzhelyhez, amikor bugyog rajta a 10 liternyi husleves. Es meg sorolhatnam.

De nem voltam bunko, nem zaklattam fel magam, ha valamit lattam ami nem tetszik es nem tudok engedni, akkor abban a pillanatban megkertem finoman, celozgatva, majd erosebben, vegul elfogadta. De valamit ra is kell hagyni, mert teljesen ugysem fogod tudni megvaltoztatni, csak veszekedes es harc lesz belole...

Sok sikert!