Miért vállalnak olyanok gyereket akik nem dolgoznak?

Egy évekkel ezelőtti "kedvenc" hirdetésem a Családi lapban arról szólt, hogy bármilyen segítséget (tartós élelmiszer, ruházat, stb) elfogadnak, hatan élnek egy egyszobás lakásban, a férj 3 éve munkanélküli, a 4 gyerek közül 3 már nem emlékszem hány évesek, de a legkisebb, a negyedik az csak 6 hónapos volt.

Értem én, hogy valaki gyerekre vágyik, meg szeretet így meg úgy, de ha a férjem több mint egy éve munkanélküli lenne, három gyerekkel egy egyszobás lukban tengődnénk, akkor nem hiszem hogy egy negyedik baba lenne szívem vágya...

Vigyázz, a lóról könnyű ám esni, pláne ilyen magasról. Nagyot és gyorsan lehet. Mert ember tervez, Isten végez. Egy pillanat alatt vége lehet az életnek. Mondjuk elég ha egy gyakori betegségre gondolsz, a gyerekkori leukémiára. Ott maradhatsz a gyerekeddel, egyedül, a kórházi ágy mellet, segélyből élve.

Úgyhogy becsüld meg magad és az életet amit kaptál, ne másokra puffogj és másokkal foglalkozz, miből él meg és tartja el a gyerekét. Saját házad körül sertepertélj és örülj, hogy nem vagy a helyükben. Egyelőre.

Jó írtad 24 éves vagy, nagyon fiatal, nem csoda, hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél. Majd ha többet élsz, talán.

Dolgoztam én is szülés előtt, szóval ez nem talált. Engem pusztán az zavar, hogy vannak bizonyos feltételezéseid bizonyos szülőkről, és ezeket a feltételezéseket úgy terjeszted ki mindenkire, aki szerinted beleillik ebbe a csoportba, hogy nem veszed figyelembe, hogy minden döntés mögött ezer egyéni ok lehet.

Amúgy nem a tgyásra meg a gyedre írtam, hogy segély (bár tgyás éppenséggel az), hanem a gyesre, amit azért gondolom te is igényelni fogsz (vagy igényeltél már) a gyereke(i)d két éves kora után. Miért? Nyilvánvalóan azért, mert jár. Ami jár, az jár. Mindenki igénybe veszi azt, ami jár neki.

És ha már ott tartunk, hogy hol nincs munka: nekem úgy volt munkám a fiam születése előtt, hogy ahhoz korábban Pestre kellett költöznöm, ott kaptam munkát (itthon előtte egy évig kerestem, nem kaptam sehol, pedig megyeszékhelyen lakom), ott dolgoztam fél évet, utána tudtak áthelyezni vissza, a szülővárosomba. De lássuk már be, nem mindenki teheti meg, hogy oda költözik, ahol munka van, mert az sem olyan egyszerű, és minél alacsonyabb társadalmi rétegekről beszélünk, annál inkább csökken a mobilitás. Ez viszont egy tény.

Még csak alacsony társadalmi réteg sem kell. Hova menjek dolgozni? A férjemnek itt van jólfizető állása. Akkor én fogjam magam, cuccoljak össze, és költözzek arrébb mert ott esetleg meg nekem van munka? A mi régiónkban 25% körül van a munkanélküliség. A férjem még a saját munkahelyére takarítónőnek (diplomával!!!) se tudott besegíteni! Akkor én most hagyjam itt a családom, és költözzek arrébb 2 megyével?

24 éves vagy, tapasztalatlan, annyira sokat nem láttál még az életől! Ami nem baj, majd látsz, csak addig is gondolkozz a butaságok dobálgatása helyett.

Igen, ezt akartam még említeni, amit utolsó, te is írtál, hogy sok olyan család van, ahol csak egy valaki munkanélküli, akkor most szakadjanak kétfelé? Mert azért akinek meg van munkája, az a biztosat nem fogja otthagyni. Plusz akinek családja van, az valószínűleg azt sem tudja bevállalni, hogy napi több órát ingázik, pl. azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tudna senki elmenni a gyerekekért az oviba, bölcsibe, iskolába, mert senki nem érne oda időben.

Nem lehet mindent a lustasággal magyarázni, az a nagy helyzet.

Chatty, köszönöm, leírtad, amit gondolok. Józanul.

A felsorolt helyzetekben valószínűleg nem tudatos, jól megfontolt döntés eredménye a gyerek, ez nyilvánvaló. Most akkor a 19 éves egyetemista abortáljon, mert besikeredett egy gyerek? Lehet, hogy soha többé nem fogan meg, ezt nem kockáztatná szerintem ép eszű nő. Az élet meg majd megoldja, mert a helyzet diktál.

"gyereket vállaljon" - így írod, de ezekben az esetekben nem vállalás kérdése. Talán még akkor sem, amikor az ötödik születik, mert pl. felnőtt emberek nem tudják, hogyan kell védekezni - ilyen is van.

Szerintem is túl fiatal még a kérdező és talán sikerült megvezetni ezzel az "én pénzemből..." dumával. Ettől égnek áll a hajam. Emberek vagyunk, társadalom vagyunk, egy közösség vagyunk. Engem nem zavar, hogy a munka, amit végzek, nem csak azt a látható dolgot termeli ki, amiért kézhez kapom a fizetésem, hanem benne van az a láthatatlan rész is, hogy ebből egy kis rész támogatásra jut. Mert, teszem azt egy ilyen "szegény, segélyen élő család" gyermeke fogja 30 év múlva felfedezni azt a gyógyszert, amitől a leendő gyermekem meggyógyul, vagy tanítani fogja őt valami jóra. Egy közösségi hálózatban élünk.

A baj az elosztó rendszerrel van, amely lehetővé teszi, hogy tengődjenek. Ők is, meg akik termelnek, azok (egy része) is.

17 évesen szültem. Nem akartam gyereket, a párommal védekeztünk is mégis becsúszott. Terhesen is jártam suliba, nyáron szültem, mikor elkezdődött a suli jártam rendesen. Most megyek érettségire.

Valaki írta, hogy ingyen mehet bölcsibe, hát az én lányom nem jár bölcsibe.

Szóval téged az zavar, hogy azok akik nem dolgoztak felveszik a GYESt?

Édesem te felveszed a gyed-ed mellett a családi pótlékot? Ez is segélynek számít mégha nem is így hívják. És ha már nem gyedet fogsz kapni, hanem gyes-t azt nem kéred? Vagy úgy gondolod neked az jár, mert 24 évesen jó ha talán 2 évet dolgoztál.

Vagy azt gondolod,hogy mindenki a segély miatt szül? Sz@ros 25e ft-ért?