Anyukák! Van rá példa, hogy néha ti is "kifordultok" önmagatokból? Amikor "unjátok" már, hogy állandóan ti vagytok csak a gyerekkel és szinte sosincs nyugtotok?

szerintem néha minden anyuka így van, nyugi, nincs baj :)

Hajaj, de még hányszor...:-)) Ez az anyukaság része...:-)

Húhhh legalább 2 naponta lekiabálom a fejét a páromnak utána persze szégyellem magam hiszen nem a gyerekek akrtak világra jönni hanem én akartam hogy jöjjenek:DMármint nem a gyerkekből van a gond hanem a monotomságból hogy sehova nem tudok menni mert mire megcsinálok mindent itt az este fekvés ilyenek.!

Nálam is szokott ilyen lenni és én is a férjemel hepciáskodok, ráadásul olyankor még a kisfiammal is türelmetlen vagyok:S Szerencsére pár nap után elmúlik.

Én ezért szoktam (ha így érzem magam)lazítósabb napokat bevezetni,muszaly és megéri mert felfrissít.Igaz ilyenkor is a gyerekekkel vagyok de az otthoni teendőket kicsit hanyagolom.Nagyokat sétálunk,játszóra megyünk,barátokkal találkozunk,vásárolgatunk jókat eszünk stb...Ti is találjatok ki valamit ami felfrissít,valami apróság ami öröm és kikapcsolódás mert szükségünk van erre.

Kislányom 11 hónapos, születése óta párom nem volt egy nap szabdségon sem. Reggel 7-kor elmegy , este 6 körül hazajön. Szombaton általában 2-3 órára csak az apáé a gyerek, addig én az elmaradt dolgokat fejezem be. engem az készít ki, hogy az apjával ha leülnek a TV elé, szépen játszik egyedül , ha én bemegyek és szeretném megnézni a 20 perces híradót, rögtön mászik rám és már nem akar egyedül játszani, ilyenkor néha kimutatom felé is az idegességemet, de mikor elalszik és látom milyen édesen alszik, mindig megfogadom , hogy legközelebb türelmesebb leszek, de sajnos nem mindig sikerül.