Milyen lehetőségeim vannak, hogy magánszemélyként tiltakozzak az abortusztörvény szigorítása ellen? Nagyon felháborítónak tartom! 19/L

21:55-el teljes mértékben egyetértek.

Szánalmas, hogy egyesek milyen agresszívan és lekezelően ragaszkodnak a vélt igazságukhoz. Meg sem fordul a fejükben, hogy mások is okkal cselekszenek úgy, ahogyan teszik, nem csak merő kényelemből..

Ez a 19 éves lány fiatal kora ellenére nagyon is jól látja a dolgokat, egy gyereket nem megszülni nehéz, hanem megfelelően felnevelni! Vacsora helyett nem elég két ölelés.. Nagyon is sokan esnek teherbe úgy, hogy közben védekeznek, elég egy gyomorrontás hogy a gyógyszer ne szívódjon fel rendesen.. de ha valaki elég felelőtlen és még csak nem is védekezik, akkor sem büntetném ilyen sorssal senki gyerekét!

Tiltakozzam én is?

Állami gondozott voltam. Rossz volt bent. Aztán kint nulláról kellett kezdenem mindent. Számos alkalommal kényszerültem vállalni képzettségemen aluli munkát. Sokat szenvedtem.

Mára tűrhető az életem. Egy csodás feleségem van és egy elragadó kislányunk.

Jobb lett volna nekem ha inkább a klinikán egy rozsdamentes edényben végzem be azelőtt, hogy megszületek?

Én is magam rendelkezem testem felett és ha úgy tartja kedvem, bárkinek átvágom a torkát. Ez így van jól.

Nekem ez okoz örömöt. (és az állatkínzás) Senkinek nincs joga ezt megtiltani.

Kezdem úgy érezni, intelligencia kérdése, hogy valaki képes-e felmérni, mekkora felelősség egy gyermek felnevelése, és mennyire kegyetlen dolog úgy vállalni, hogy nem érkezik a megfelelő körülmények közé. Egy magzat nem érez, nem gondolkodik - mint ahogyan egy szerv sem, ami ugyanolyan biológiai jellemzőkkel bír. Még nem ember, csupán az lehet belőle, ha jónak látjuk.. Ha már öntudatra ébred, akkor természetesen megváltozik a helyzet, ez azonban csak a terhesség második felében történik meg, amikor már nem is engedélyezett a terhesség megszakítása.

Bizonyára az előbbi intézetben felnőtt személynek nagyon boldog gyerekkora volt, és szívesen látná a saját gyerekeit is ugyanolyan körülmények között felnőni, de egy átlagos ember azért hadd döntse már el, milyen életet szeretne a gyerekének biztosítani. Nem élni egy kínálkozó lehetőséggel nem gyilkosság, hanem átgondolt körülmények között meghozott keserves döntés, viszont rossz életre kárhoztatni a saját gyerekünket felelőtlenség, önzés és kegyetlenség.

A "védekezzél, b*meg" elvet valló ellenzőnek még annyit szeretnék üzenni, hogy két típus veszi igénybe ezt a lehetőséget:

1. aki nem akar gyereket, védekezett, teherbe esett de nem tudja felnevelni - a döntés nagyon megviseli, de nincs más választása

2. aki elég sötét ahhoz, hogy ne tudja, hogyan készül a gyerek, érzelmi analfabéta, nem jelent számára semmit az egész abortusz - ilyen nőnek ki adna a kezébe egy gyereket?!

Nem tudsz párhuzamot vonni az évek óta önálló életet élő...

Szóval számodra nemcsak az abortusz, teljes mellszélességgel támogatandó, de az újszülöttek gyilkolása is, hiszen nem él évek óta önálló életet? Számodra hol kezdődik az élet?

Mondjuk a törvény szerint te is csak 1 éve élsz teljességgel önálló életet, akkor tavaly még átvághatta volna a torkod édesanyád vagy még most sem késő, hiszen még évek óta te sem élsz önálló életet. te is beillesz ebbe a kategóriába.