Mikor jön el az a pillanat, amikor bemész egy pedagógushoz beszélni?

Mivel én magam is pedagógus vagyok, így elég sokáig bírom... Tényleg ordítónak kell lennie a dolognak ahhoz, hogy én bemenjek, szóvá tegyem a dolgot. Úgy gondolom, hogy mivel én magam nem látok bele az iskolai dolgokba, nem fogok minden kisebb-nagyobb dologért beszaladgálni.. 3 iskolás gyerekem van (2 már középiskolás), eddig talán 3-4x volt ilyen alkalom.

Reggelente hasfájás, hasmenés, fejfájás., mindenféle pszichoszomatikus tünet, aminek nem találtam az okát. Hétvégén, nyári szünetben semmi panasz, ahogy újra kezdődött az iskola, újra jöttek. A fiam német tagozatos volt, így naponta volt német órája. 2. osztályban minden napra 10 szót kellett megtanulni, másnap szódolgozatot írtak (szeptember-október!), ekkor még magarul se tud mindenki helyesen írni, nemhogy eg idegen nyelven. Ha hibásan írta a szót, akkor úgy értelmezték, hogy nem tudja... Október közepére 300 körüli szó volt a szótárfüzetben! Ja! A naplóban a fiamnak szódolgozatra 6 egyes... a többiek se álltak fényesebben! Na, ekkor mentem be a tanárnőhöz... Nem kérdőre vonni, csupán beszélgetni vele, hogy mire ez a hatalmas követelmény... sajnos nem sokra jutottam, a tanárnő teljesen elzárkózott. Én meg elhoztam onnan a fiamat (másik iskolába!). Most nyugodt, szeret suliba járni, elmúltak a tünetek..

Nem szoktam ordítozni, ha erre gondolsz:) Mivel én is szakmabeli vagyok, így mindig igyekszem diplomatikusan, érvekkel alátámasztva elmondani, ha problémám van. Szerintem, ha a pedagógus kompromisszum kész, ő is a gyerek érdekeit nézi, nem kell letámadni, nem szabad "lealacsonyodni", az észérvekkel is meggyőzhető, megtalálhatjuk együtt a probléma gyökerét és a megoldását is. Ha meg nem ilyen, akkor a durvasággal csak a gyerekem alatt vágná a fát...

Nem, nem tudták soha. Nem hiszem, hogy a gyereknek tudnia kell, ha én nem értek egyet a pedagógus tanítási, nevelési elveivel. Ezzel csak olajat öntenék a tűzre... Két felnőtt problémáját nekik kell megoldaniuk, ebbe a gyereket belevonni káros. Főleg, hogy arra tanítottam őket, hogy a tanár akkor is tanár, ha nekik nem tetszik... akkor is tisztelni kell...

Az én lányom tudott róla. Igaz, nem tudta, melyik nap voltam bent, de mondtam neki, hogy bemegyek. Szerintem tudta, hogy nem értek egyet azzal, hogy az életét veszélyeztessék...