Anyós-kérdés? Hogy viselitek, hogyha a nem kedvelt anyós az unoka (a ti gyermeketek) közelében van?
Az egy dolog, hogy én nem kedvelem őt, ez önmagában nem lenne indok arra, hogy utáljam, ha a gyerekemhez nyúl. De durva, csúnyán beszél a gyerekkel, cibálja össze-vissza. A gyerek csak sír, de nem érdekli, húzza-nyúzza, úgy szoktam már kivenni a kezéből. Nem tartja tiszteletben, hogy én, mint az édesanyja hogyan gondoskodom róla, beleokoskodik mindenbe, úgy csinál, mintha az ő gyereke lenne. A békesség kedvéért csak nyelek-nyelek, de néha már elszakad a cérna nálam is. Aki hasonló helyzetben van, hogy küzdi le magában az idegességet, hogy már megint jön, már megint itt fogja nyúzni nekem? Mert ma is jön majd. :( Én meg előre tiszta ideg vagyok. Pocskondiázó, kioktató válaszokat nem kérek, és olyat sem, hogy beszéljek vele, mert egyszerűen nem lehet vele beszélni, még a fia sem képes erre, annyira érthetetlen.
Viszont az unokájától nem tilthatom el, és nem is akarom.
Mit tegyek, hogy ne legyen gyomoridegem már a gondolatától is?
:(( Milyen gyakran megy?Mennyi időt tölt nálatok? Próbáld meg a látogatások számát vagy ideJét csökkenteni. Az én anyósomék hetente egyszer jönnek, de képesek lennének egész nap itt maradni, úgy hogy még tévét is itt néznének... De mostanában be sem kapcsolom. A gyerekkel apósom foglalkozik inkább, anyósomnak nem sok érzéke van hozzá. De nem nyúzza, meg ilyenek. Annyira, de annyira más világ!! Olyan kínos csend van, amikor itt vannak, nem is lehet vele beszélgetni semmiről. Ha mondok neki valamit, úgy tesz, mintha nem hallaná.. ha néha beszél valamiről, akkor kb. a szocializmus vagy Kádár János a téma.. Nekem is gyomoridegem van, ha jönnek, pedig effektíve semmi rosszat nem tesz. Próbálok kibékülni a helyzettel, hogy hetente egyszer itt töltenek 4-5 órát, de nem megy. Az a baj, hogy egyetlen fiacskájuk van, nincsenek barátaik, rokonaik, így mi vagyunk a heti program. A barátaink meg szombaton érnének rá eljönni, de így mindig variálni kell mindent, meg őket kalkulálgatni, h mikor jöjjenek, meddig maradnak vajon. Ez olyan gonoszan hangzik részemről, tudom, de akkor is ezek az érzéseim.. Másfél éve minden héten. Persze erről a férjemnek nem beszélek, hisz ezt minek mondjam neki, ő sem ágál anyukám ellen.
Bocs, hogy kipanaszkodtam magam, nagyon kikívánkozott :S
Előző vagyok, én nem tudok visszaszólni az anyósomnak, mert iszonyat kerüli a konfliktust és nagggyon visszafogott és szerény. Viszont mit nem adnék :), ha ilyen húzós-nyúzós lenne, mert így legálisan beszólhatnék, levezethetném a feszültségem. És jogosan, mert azért nem kell mindent eltűrni.
Persze vhogy a tisztelet határain belül, de mégis határozottan, erélyesen. Hát, nem könnyű...
Köszönöm a válaszokat, lányok!
A mi babánk lassan 7 hónapos lesz már, hetente - két hetente találkozik a nagymamival.
Régebben is indítottam már egy topicot elkeseredésemben:
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..
A mai látogatása elmarad, a férjem hozta ment el érte, hogy kocsival elhozza hozzánk. Anyós-pajtás teljes harci díszben, felöltözve várta, de iszonyatosan köhögött, és a párom mondta neki, hogy így inkább ne jöjjön, halasszuk el, eddig nem volt beteg a baba, ne most legyen az. Erre anyósom: "De hát csak a torkom fáj." Erre mondta a párom, hogy ez éppen elég. Ennyit erről, ennyi belátása sincs... nem is kommentálom, de látom, hogy nektek sem könnyebb... :(
10:52-es vagyok. Az a szuper, hogy a férjed lerendezi. Ő legyen határozott máskor is, és akkor nem lehet gond. Viszont jó még az eleján "leállítani" mert később mindenbe bele akar majd szólni ha megszokja ezt a rendszert.
Én anyósom rendetlen és takarítani sem nagyon szeret. Akkor sem nagyon szokott ha tudja hogy megyünk. 8és fél hónapos energiabomba a kisfiam, nincsen el már kézben, folyton mászna, menne.... de nem szívesen teszem le nála a földre, ahol jó ha havonta egyszer van felmosva, 2 kutya és egy macska járkál ki-be egész nap, valamint mindenki cipővel. Persze ha ezt felhoznám megsértődne. Férjem szokta lerendezni, hogy megyünk, és takarítson fel. Szomorú hogy felnőtt emeberknek maguktól nincsen ennyi eszük. -ahogy anyósod is menne babázni betegen...- Mégegyszer sok erőt :)
Ja igen, emlékszem a kérdésere, annyira durva dolgok voltak benne. Anyósodnak finoman szólva is komoly mentális problémái lehetnek.
Az én anyósom is hasonló kreatúra. Sajnos egyetlen módszer létezik az ilyenek ellen. Valahol, egy pszichológustól olvastam: "senki nem lesz olyan gyáva, mint az agresszor, ha a sajátjánál nagyobb agresszióval találkozik." Sajnos nekem el kellett jutnom odáig, hogy leszärjam, hogy a párom anyja, és nagyon-nagyon keményen kifejtettem a véleményemet pár dologról, illetve arról, hogy merre hány lépés a gyerekkel kapcsolatban. Hónapok óta nem láttam.
Sajnos egyes embereknek erődemonstráció kell, másból nem értenek.
Szia!
Szerintem pedig igen is neked kellene a sarkadra állnod, persze a férjed kíséretében.
Attól, hogy a gyereket nagyanyja és a férjed anyja, még lehet egy idióta, már bocs, és lehet írogatni neked olyanokat, hogy miért mondasz ilyeneket róla, ha nem lenne, akkor a férjed sem lenne. Ez egy oltári baromság, ugyanis, lehet, hogy nem mindig volt ilyen, legalábbis ennyire, bár amiket a linkedben írtál, szóval mára más a helyzet, hiába az anyja.
A lényeg, a te gyereked, a te nevelésed, neked kell a felelősséget vállalnod érte, nem neki, kérdezd meg tőle, hogy ő szerinte, ha cibálja a gyerekedet az meg bőg, az hogy hat az ő szellemi és egyéb fejlődésére? És ha qva meg ilyeneket mondt az nem ronda szó, hanem egyenesen alpári, ami a te és férjed fülét is sérti nem hogy egy babának ilyet mondani, arról nem is beszélve, hogy garantáltan ez lesz az első szava, az én kislányom most tanul beszélni, és még csak véletlenül sem szabad semmit mondani (ilyen szavakat) mert ha nem is figyel ránk, mert játszik mellettünk, a füle rajtunk van, és egyből vissza mondja, és érzékük van ahhoz is, hogy ezt nem szabad, annál jobban mondja.
Gondolom ezt sem szeretnéd
Figyelj, én véletlenül sem kioktatni akarlak, de ha most nem állsz a sarkadra, akkor átveszi az irányítást, ami ugye senkinek nem jó, legfőképp a gyerekednek.
Az én anyósomnak is vannak hibái, mint mindenkinek, de ő szeretettel fordul a gyerekhez, érti a gyerekek nyelvét, és innentől nálam sok minden el van fogadva, le van nyelve, de ettől függetlenül is van, hogy rászólok akár apróságokért is, pl: á, ne adjál már neki többet, szerintem már jól lakott, én meg simán visszaszólok, hogy had tudjam jobban mennyi a gyerekem adagja, főleg, hogy őnála mindig éhes marad.
Ezen senki sem sértődhet meg, mert te vagy az anyja, te tudod, hogy mi a legeslegjobb neki, és minden durvaságot ki kell zárni az életéből, mégis mi lenne belőle?
A jövője a te és a férjed kezében van, és igenis ne csak a férjed beszéljen vele, hanem te is, akár együtt, mert meg kell értenie, hogy te vagy a gyerek ügyében a főnök és nem ő. Persze, ha még hasznos tanácsokat osztogatna...
Értsd meg, nincs más választásod, csak a sarkadra állni,és jól megmondani neki, különben ez így fog menni és lehet még rosszabb is lesz, hiszen ő sem lesz már fiatalabb.
Nem leszel rossz anya és meny, azért mert megmondod neki a már rég megérdemeltet! Lehet, hogy még jóra is fordulna minden.
Fektesd le a játékszabályokat, amiket te hozol, és nem ő, neki el kell fogadnia és punktum!
Sajnos az ilyen emberekkel nem lehet másképp!
Bocs hogy mégis azt tanácsoltam amit nem szerettél volna, hogy beszélj vele!
Sok sikert és fel a fejjel, menni fog!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!