Szülők, akik mellett az ágyukban alszik a babájuk! Nem félnek a bölcsőhaláltól?

Kilenc hetes a fiam es kb harom hete az ejszkaknak a tobbseget velunk tolti...

Minden nap raszanom magam, hogy majd ma este csak az o agyaban altatom, de soha sem jon ossze. Korabban 2-3 orankent ebredt enni, de az etetesek kozott sem aludt nyugodtan, mindig meg-megebredt es ha nem simogattam meg a kobakjat, akkor egyre nyugosebb lett, mig vegul sirasban tort ki. Igy abbol allt az ejszakam, hogy pattogtam ki az agybol es volt, hogy harmincszor altattam vissza a gyereket. Nappal meg aludt, mint a bunda, ha velem volt. Ha mellettem aludt el, akkor a ferjemmel mindig visszapakoltattam es kezdodott minden elolrol.

Egyszer nem pakolta vissza, mert mindharman bealudtam. Nagyon meglepodtem, mert az esti 8 orai etetes utan hajnal 4kor ebredt meg eloszor enni, tehat nyolc orat vegig aludt o is, mi is. Eloszor azt hittem, hogy emlekezetkiesesben szenvedek es elfelejtettem, hogy volt fent a gyerek, de rajottem, hogy tenyleg vegigaludta az ejszakat. Napkozben pedig o volt ezutan a vilag egyik legkiegyensulyozottabb babaja, mosolyog, nezelodik, alszik, semmi hiszti. Kovetkezo ejszaka ugyanez. Most mar nem is kell befekudnom melle altatni, hanem lerakom es magatol bealszik a nagyagyban. Ha atrakom az ovebe, akkor kipattannak a szemei es kezdodik a regi musor.

Lelkiismeret-furdalasom van neha miatta, hogy a sajat kenyelmunk es alvasunk miatt is van a nagyagyban velunk, de teny, hogy igy o is kipihentebb. Nagyon felek, nehogy baj legyen, de azt sem birnam sokaig ismet, ami az elso hat hetben volt. Napkozben a kisagyban alszik, de ugyanugy szaladgalok hozza folyamatosan nyugtatni. Jatszani is berakom, hogy ne szokjon el tole. De a mely alvas ott nem megy...

Nekunk is van legzesfigyelonk, mi is tartunk a bolcsohalaltol, igy is neha megebredek es azt lesem, hogy szuszog-e a fiam. Igaz, ha a kisagyban van, akkor meg azert ebredek, hogy kattog-e a legzesfigyelo, tehat igy is, ugy is figyelek valamit.

A gyerekorvos azt mondta, hogy ne parazzam tul, alhat velunk, ha ezek a korulmenyek megvannak: nem dohanyoztam terhesen, nem volt koraszulott a baba es most sem dohanyzom, nem fust szagu a szoba, a ruhank, valamint nem takargatom a gyereket a sajat paplanommal, nem fordithatja bele az arcat almaban a mi agyruhankba. Ezekre odafigyelek es probalom magam nyugtatni, meg raszanni a visszaszoktatasra. Mert azt is mondta, hogy inkabb akkor jon el ennek a hatranya, amikor szeretnenk a mar nagy babat visszarakni es nem fog menni, mert ezt szokta meg.

Szoval en sem tudom, hogyan tovab...

Találtam egy nagyon jó cikket ezzel kapcsolatban ;-)

[link]

Jó olvasgatást!