Más is besokallt már? Egyszerűen elegem van.

de be ám!!!nekem van egy majdnem 26hónapos és egy 6,5hónapos fiam.apa csak 7végete van itthon,mindenre én egyedül vagyok.a nagy állandóan hisztizik,hogy csak vele legyek.és persze csak azt akarja csinálni,amit nem lehet(kipakol a spájzból,elszedi a fogkeféink,wcpapírt tépked)és mindent max 10percig csinál.aztán nyafog,hogy neki tiktak kell,meg hogy kapcsoljak neki zenét(nem a zenével van a gond,hanem hogy egyfolytában azt az 1 számot akarja)ha beteszem a kicsit a járókába,akkor ő is oda akar menni,ha etetem a kicsit ő is enni akar.áááááááá

tudom,én akartam őket,de sokszor már annyira ki vagyok merülve,hogy nem bírom türelemmel.és persze ha apa hazajön,akkor meg csak ő van,és üvölt,ha kimegy cigizni.elalváshoz apa kell,de ha kimegyek a szobából akkor utánam nyervog.nem egyszerű.És itt van még a pici,aki hol alszik hol nem,ha nem,akkor estére már olyan fáradt,hogy szinte semmi se jó neki.

ráadásul 2 kicsivel nem egyszerű a közlekedés sem.egyedül velük a városba nem is tudok bemenni.ha rossz az idő,akkor nem nem tudunk még az udvarra sem menni,és nem fárad le a nagy,még nehezebb vele este.

az meg hogy normálisan felnőtt módjára kibeszéljünk egy témát,szinte lehelten,hiszen ha nem az én gyerkőcöm,akkor a másik babája nem hagy.

úgy látszik 2010 a lemondások éve(volt).még adok magamnak 4-5 ilyen hónapot,és utána bízom a tavaszban :-) remélem a fiam hamar szobatiszta lesz,megszereti az ovit,és akkor kicsit több időm,és nyugalmam marad a kicsire.

A bezártságra a legjobb megoldás,ha kimozdultok.Ha másképp nem megy,hát kettesben a kislányoddal.Ha nincsen olyan személy,akire rábízhatnád,akkor menjetek el valahová együtt.Még az is szórakoztatóbb,mint otthon csücsülni.

Nekem már az is sokat segít,ha fél órácskára kimegyünk a az udvarra,kicsit kitisztul a fejem és a kisfiam is jobban érzi magát.

Ezek a buta gondolatok arról,hogy nem szeret téged a kicsi,mind-mind a rosszkedved szüleménye.És butaság!!!

Nyílván örül az apukájának,mert szereti és mert végre láthatja.Te is örülhetsz,hogy ilyen jó kapcsolatban vannak :) és hessegesd el gyorsan a sok butaságot!

Még annyit tennék hozzá,hogy a bújás nálunk sem ment még ebben a korban.Kb. pár hónapja kezdte el kimutatni a kisfiunk hogy valóban szeret minket,még csak 2 éves!Most már jön hozzánk puszizni,simogat,huncutkodik,bújik.

Talán idő kérdése és nálatok is elkezdődik.

Ne aggódj és ne búsulj!Üdv

Minden napunk kész káosz.Anyóséknál lakunk,de mindenki dolgozik....

18 hós a kisfiam,ellentétben az előzőekkel fiam ölelget mindenkit és még mondja is ,hogy "jaaaajjjj"cuki meg puszit osztogat simogat minenkit.DE az apját csak akkor ha én mondom neki.Nem értjük mert 3-ra hazaér és estig játszanak(máramikor)és szegény ő érzi úgy hogy "nem szereti" a gyerek.

És ettől tudok kiakadni ha csinálni akarok vmit és rábízom hogy vigyázzon rá addig mindig a sírást hallom a szobából vagy az udvarról mert anyás a drágám....:(

Kikapcsolódásom nekem is annyi hogy heti egyszer elmegyünk 1 órás zenés foglalkozásra a gyerekkel és ott próbálok beszálgetni,csak neéz a zörökmozgó fiamtól,mert szaladni kell mindig utána.

Aztán kb.1 hónapja kitaláltuk páran hogy mi lenne ha össza jönnénk gyerekestül hol itt,-hol ott,Mindig másná...és bevállt.A gyerekek elvannak mi meg tudunk beszélgetni.

De attól már idegbajos vagyok mikor etetni kell mert rossz evő.És itt vagyunk anyósékkal és csak én küszködök a gyerekkel.Félre ne értsen senki nem nekik szültem de néa jó lenne ha már ennyen itt vagyunk hogy segítsenek ne csak tanácsokkkal lássanak el....

De ez van sajnos ez a nők dolga.Szivesen cserélnék én is 1 hétre a párommal.Legalább nem mondaná hogy nem lehet az olyan nehéz,miben fáradsz el mikor itthon vagy...stb.

Kitartás

Próbáld meg más szemmel,pozitívan nézni azt,hogy apás.Amikor apával van akkor te szabad vagy!!

Hívd ilyenkor fel az anyukádat,tesódat,barátnődet,és akkor a másik gondod is megoldódik,mert lesz felnőtt társaságod,és már nem is érzed magad olyan kirekesztettnek!

(én sem tudtam sosem gyömöszkélni a gyerekeimet,az apára maradt):))

Ne aggódj, a babád nagyon szeret téged. Egyszerűen kezd tudatára ébredni és rájött, hogy apa nem macerálja mindenfélével, pl evéssel, ivással, öltöztetéssel, hanem ő a játszópajtás. Ez nálunk is így volt/van. Amint apa haza ér, én köd lettem és csak apa. Apa gyere játszani, apa pisilni kell, apa éhes vagyok. A lánykám 2,5 éves és nálunk is úgy 1 éves kor tájt kezdődött az apásság. Én pl kihasználom a helyzetet, mert ilyenkor tudok leülni, magammal törődni stb.

A bezártságra legjobb a kimozdulás. Én mindent magam intézek, mert egyszer engem is elért ez a depi. Akkor mindig a férjem ment boltba, postára ide-oda. Akkor mondtam, hogy elegem van, azóta kettesben járunk a lánnyal mindenhova, vagy elmegyek egyedül, miután a család ágyba bújt este, van kocsink így könnyebb kicsit és bevásárlóközpontok éjjel is nyitva vannak. :)) Engem ez is kikapcsol.

Vagy ebben a hidegben hetente/kéthetetnte egyszer menj el szoliba, ha nem is barnulás miatt, a pár perc meleg és nyugalom miatt. Én tavaly ezt csináltam. Most megint babát várok, így ez kilőve, marad a meleg fürdő, míg a család hancúrozik a gyerekszobába. Egy kád jó meleg víz egy kis illóolajjal, vagy fürdősóval megspékelve csodákra képes!

Ha meg azt mondod, jó elvan az apjával, akkor fogd magad és ha vannak barátnők, barátok, akkor tessék megkeresni őket gyerek nélkül és menjetek! Attól, hogy gyereked van, még nem kell otthon csücsülni naphosszat! Neked is jót tesz, és szerintem a gyereknek is!

Kitartás és fel a fejjel, ne hagyd, hogy legyőzzön ez a depis hangulat. Mindjárt itt a karácsony!