Miért írja mindenki, hogy gyerek mellett semmire sem jut ideje?

Érdekes dolog ez a babázás-gyereknevelés...

Ha lesz egyszer neked is kisbabád és még létezik ez az oldal olvasd vissza milyen válaszokat kaptál, akkor majd megtudod miről írnak itt az anyukák... Amíg nincs gyereked hiába is írnak mások bármit is...

Kívánom Neked, hogy egy nyugodt babád legyen! Én ha tehetem inkább alszom egy fél órát a babámmal, mint hogy kissminkeljem magam. De majd Te is megtudod!!!

Amíg csak a lányom volt, nem tudtam hogy lehet még egy gyerekkel bármit elvégezni itthon, nemhogy elmenni valahova. Hát most 2 éves a lányom, 4 hósak az iker fiaim, megfőzök mellettük, jut idő a lányomra is, (persze kevesebb mint előtte, de azért nagyjából az igényeinek megfelelően), mosogatni este szoktam (tervezem a mosogatógépet :-) ), porszívózni nap közben, teregetni 5 részletben, vasalni csak amit nagyon kell, és este vagy hajnalban. Nem egyszerű.

Anyatejesek, az egyik kap csak pótlást kicsit, úgyhogy szerdán megyek először fodrászhoz mióta megszülettek. Már alig várom!!

Most lehet hogy el sem tudod ezt képzelni, de ha benne leszel, természetes lesz az egész!

Szia! En keszulodok egy oraig, ha elmegyunk itthonrol.

Sajnos a gyerekeken nincs kikapcsologomb, vagy hangeroszabalyozo, es egy anyanak nincs rosszabb, mint sirni hallani a gyereket. Azon kivul, hogy lelki gondok alakulnak ki a "magara hagyott" csecsemoben, siras kozben rengeteg levegot nyel, amitol fajni fog a hasa. En is azt mondtam szules elott, hogy csinalok egy napirendet, par nap alatt hozzaszokik a gyerek, es ezzel bebizonyitom, hogy csak neveles kerdese minden. Tevedtem, es erre nagyon hamar rajottem, egy csecsemot nem lehet nevelni. Nagyon szerencses vagyok a lanyommal, mert nagyon jo baba, alig sir, sokszor eljatszik egyedul 10-20 percig is, elvan a hordozoban, amig en csinalom a hazimunkat, kozben enekelek neki, beszelek hozza, de mindig o az elso, az sem baj, ha leeg a rantas.

Ketsegkivül mindnekinek a sajat feladata a legnagyobb kihivas. Azt hisszük, a mienk a legnagyobb. Ha tulvagyunk rajta, azutan mindig egyre nagyobb feladatok jönnek - altalaban...

Egyreszt sztem azert irjak, mert mintha "divat" lenne panaszkodni. Atlagember nem akar kilogni a sorbol. Nem hallja meg azt, akinek valoban nagyobb a feladata, hanem jön azzal, hogy "bezzeg en...". (Ez könkretan a környezetemben ugy zajlik, h vegig sem hallgatva beleszol.) Vagy egy masik pelda: egy 15 eve volt munkatarsam arrol beszelt, h nemreg "nagyot" lepett, lelepett az egykoriban közös munkahelyünkröl, mindezt olyan hangnemben, mintha "mi milyen batrak, lelemenyesek" lennenk, mintha ez olyan nagy dolog lenne. Azon gondolkodtam, mennyi mindenen tul vagyok azota, milyen kis dolog ez, es igazabol nekem meg akkoriban Sem ez Volt a legbatrabb döntesem, de persze meghagytam a hiteben, hiszen neki ez egy nagy dolog. Szoval az emberek egy jo resze ilyen.

Tegnap irtam, h minden gyerek mas es mas.

Fö kerdesedre egy ellenpelda: nekem a nagyobb gyerekem mellett több feladatot adott az elet, igy a 2. es 3. gyerek mellett mar nem mondanam, hogy "semmire sincs idöm" (bar fodrasz, smink sokkal ritkabban, mint gyerekek elött, de többször, mint elsö gyerek kiskoraban).

Na most, akinek csak egy gyereke van? Vagy akinek nagyjabol ugyanannyi feladatot jelent minden egyes gyereke, annak leegyszerüsitve minden egyes gyerekkel aranyosan több a feladata.

Aztan vannak az emberi jatszmak is. Ugy birom, amikor tenyleg egy cimlapfotora illö hölgy (smink, külsö es kipihentnek latszo "belsö") mondja, hogy neki semmire sincs ideje, na ez is egy jo pelda ra.

Egyebkent azon tul, hogy azt hisszük, mi valami kifejezetten aldozatos sorsot kaptunk, ideje mindenkinek ugyanannyi van, legalabbis minden nap. Csak kerdes, mire FORDITunk idöt...

elözö