Más is idegbeteg mióta anya lett?

6 hónapos a lányom. Sokszor érzem így magam, pedig én is a béke szigete voltam, de sokszor a tehetetlenségtől teljesen kifordulok magamból. Amikor 5x elalszik 5x lerakom és 2 perc múlva fennt van én meg hulla vagyok akkor én is szoktam tőle kérdezni, hogy mi a jó Isten van amiért nem tud aludni. Sajnos rosszul viselem az alvásmegvonást. Már 2 foga kint vam egy hét különbséggel növesztette. Szintén hasfájás 3 hónapos koráig. Persze mindenkinek eszik alszik gyereke van...

Mindenen vergődik és igen hisztizik, hiába mondják, hogy nem tud de tud..

Egész nap be se áll a szája csak ha eszik.

2 évesen megy bölcsibe de sokszor átfut az agyamon, hogy előbb beadom.... (persze nem fogom)

Sokszor szégyellem magam amiért ilyen gondolataim vannak, remélem valahogy javul majd a helyzet mert ez a valaki nem én vagyok

Nem pont akkor, amikor meg baba volt.

Azota lettem idegbeteg,amiota belepett a dackorszakba es meg dolgozni is visszamentem. Ez a ketto igy egyutt maga a poklok pokla, de nyilvan a gyereknek is. A bolcsiben nagyon jol viselkedik, szabalykoveto, mittudomen. Na eppen ezert lesz pokol vele itthon utana, mert valahol ki kell ereszteni a gozt.

Ami nekem mukodik amugy egy stresszes szituban, az az, ha elkezdek ugy morogni, “kiabalni” mint egy oroszlan. Ilyen arghhh hang.

Mondjuk nem olyan hangosan, hogy ijeszto legyen. Ez viccesen hangzik, de ennek van egy tudomanyos hattere, lenyugtatja a szimpatikus idegrendszert es maris azonnal nem ugy erzed magad, hogy mindjart felrobbansz. Kiabalas helyett egyszer probald ki. A gyereknek meg vicces, kizokkenti a hisztibol sokszor!

Amugy hasonlo ehhez a paros labbal ugralas is, tancikalas is, lelegzes, ha ideges vagy.

Ferjjel szemben nem mondom, hogy mukodik, tapasztalatom alapjan o csak idegesebb lesz tole (jogosan😂), de a gyereknel 10-bol 9 alkalommal bevalik :DD

Ezen kivul nyilvan neked pihenesre lenne szukseged. Ha apuka esetleg atvenne legalabb 1 ejszakat heti egyszer, mar talan jobb lenne. Ha ez lehetseges. Nyilvan nem mindig, szopis babanal foleg nem, de a ferjednek segitenie kene most; nem veszekedni.

Hazimunkat is nyugodtan csinalhatna, nem torik le a keze.

Ezt akár szó szerint én is írhattam volna. Nagyon sötét év volt az első év a nagyobbik fiammal, pedig szeretem őt.

Nekem sokat segített, hogy 1 éves kora után elválasztottam és az apja aludt vele, pontosabban ő kelt hozzá. Nem is kelt már akkor csak 1-2x, miután nem volt már cici éjjel. Napközben, amikor átáll 1 alvásra és az kiszámítható, az is segít.

Másik, hogy elkezdtem sokat olvasni a gyerekekről. Mikor melyik életkorban mi normális, mi várható, hogy kell jól kezelni, stb. Pl kiderült számomra, hogy elsőszülött "tökéletes" lánygyermekként olyan kiba sok elfojtott szorongásom és frusztrációm volt a rám testált gyermekkori szerepeim miatt, hogy negatív idő alatt fel tudott baxni a gyerek bármivel, amiért engem gyerekként szó szerint orrvérzésig pofoztak volna. Ez pl szerintem nagyon gyakori a generációm "jó gyerekeinél", hogy nem értik, honnan jön az éktelen harag látszólag apróságok miatt. És szinte mindig kiderül, hogy gyerekként nekik az tűrhetetlen magatartás volt, így előjönnek a zsigeri kapcsolók. Amióta ezt megértettem, és tudatosan dolgozok rajta, ezerszer türelmesebb vagyok a gyerekemmel (és magammal is).

Kitartást, tudom, hogy nehéz, pontosan ugyanezeket éreztem, de lehet rajta változtatni és jobb is lesz idővel.

Én inkább sokkal türelmesebb lettem. Persze még van hova fejlődni alapvetően is, szülőségben is.

Egyenként egy 10 hónapossal hogyan veszekszel?

Nem az a baj hogy néha megemeled a hangod, sztem ez az a kategória hogy előfordul csak ne legyen rendszeres.

Az alvás hiány katasztrófa tud lenni. Erre kellene valami megoldást találni, kipróbálni dolgokat. Hátha jobb lesz. Napirendetek van?

miért nem tudsz aludni? Miért nem vagy olyan mint xy, aki 1 hónapos kora óta átaludja az éjjelt?"""

Ezt ne csináld. A lehető legrosszabb máshoz hasonlítgatni, és igen mégcsak 10 hónapos, de ha ezt berögzíted magadnak később is fogod mondani, és az baromi szr erzes egy gyereknek.

Ha napközben alszik, akkor aludj te is vele. Én szoktam ilyen időszakokat csinálni magamnak, később úgysem lesz rá lehetőség.

Egyébként mi lenne ha beadnád bölcsibe?

Alapvetően azt mondom hogy amíg lehet otthon jó lenni. De vannak esetek amikor jobb a bölcsi a gyereknek és a szülőnek is.

Vagy esetleg bébiszitter heti egy két nap? Neked nem is feltétlen kell elmenned, de azt csinálsz közben amit akarsz.

Illetve egy pszichológus az szerintem neked nagyon jól jönne. Nem vagyok orvos, de nekem az írásod egy kis depressziót is sugall.

Valahol nem normális mert csak 10 hónapos,ez nem hiszti/ akarat hanem az érzéseit mint düh stb nem tudja kezelni és így vezeti le mint ahogy leírtad. Ebben pont te tudsz neki segíteni azzal hogy elmagyarázod hogy megérted semmi gond és szépen eltereled egy másik játékkal.

Néha én is bepöccenek és ezt csak az érti meg akinek naaaagyon rossz alvó babája van. Általában 4 nap nem alvás után fakadok ki.

A nem alvás roncsolja az agyat/ítélöképességet.

Én amikor érzem hogy felhúz a gyerek akkor kimegyek inni egy pohár colát és ezalatt lenyugszom.

Ami segít,hogy amíg délután alszik addig én sorozatot nézek fülessel/ eszem.maskor könyvet olvasok, vagy hobbyzom.

Szabadidőt is úgy csinálom a gyerekkel hogy én is élvezzem pl bolhapiac stb.

De én 2 éves kora körül nem bírtam tovább 10 hónaposan még pici,ott szó sincs dacról.