2 gyerekes szülők? Csak a valóságot?
Sziasztok. A napokban teszteltem pozitívat. Van egy 3.5éves gyerkőcünk. A kérdésem az lenne, hogy mennyire nehéz 2 gyerekkel? 😅 őszintén mondom egy kicsit be vagyok sz.rva 😅 4éves elmúlik az első mire megszületik a tesó, de én egy kicsit parázok🫣😅
Akinek 2gyerek van kis korkülönbséggel leirnatok nektek hogy alakult?😅 csak a valóságot legyszi 😅 párom egyébként 3műszakban nyomja a melót plusz hétvégén maszek tehát nem sokat látjuk 😅 Az elsőnél is nagyon sokat segített, meg segít a mai napig ha bármi van mindig úgy rendezi, hogy jó legyen tehát ettől a részről nem félek 😅😊
5-ös, miért szuperanyucizna le valaki?
Egyébként, mint mások is írtak, nem az eleje a nehéz. Oh, mikor 2 hónapos volt a kicsi, az nagyon könnyű volt.
8-10 honapos kor utan indul be a buli, mikor már elindul, venné el a játékot a nagytól, rombol, nem vár türelmesen.
Nálunk 3 év van közöttük (kislány-kisfiú). Sokkal nehezebb kettővel. Mondom ezt úgy, hogy egyáltalán nem problémásak a gyerekeim.
Nehéz volt a különböző igényeiket összehangolni. Amikor már a kicsi kúszott-mászott, a nagy játékainak egy része potenciálisan veszélyes volt rá; és persze mindig volt itt-ott egy-egy ilyen darab. Hiába mondtam, hiába figyeltem amennyire csak tudtam; a legváratlanabb helyzetekben ezek mégis ott voltak.
Amikor már a kicsi is ügyesebb lett, akkor a nagy féltékeny. Nem akart osztozni a figyelmen, a dicséreten, hogy már nem csak Ő az ügyes, és már meg kelk hogy nézzük, meg kell hogy hallgassuk az Öcsit is.
Féltékeny volt azért is mert az öccse otthon van velem, neki meg oviba kell járnia.
Amikor a kicsi is öntudatára talált, akkor megkezdődtek a veszekedések: enyém-tiéd, nem én voltam- ő volt az, nem én kezdtem, elrontotta, nem játszik, játszik, de nem akarom...stb. vannak napok, amikor már zsong a fejem ezektől, és imádkozom csak 5 perc csendért.
A kicsi példaképe lett a nagy. Mindenben utánozza, ugyanazt mondja, időnként nehéz eldöntem, hogy valójában mi van vele: pl. a nagy mondja, hogy fáj a torka, akkor neki is; ha a nagy épp nem szeret oviba járni, akkor a kicsi se, ha nagy ebéd közben eltolja a levest, hogy nem kér többet,akkor a kicsi se...
Szóval nem könnyű. Időnként nagyon próbára tudnak tenni, és ők még nagyon jó gyerekek máskülönben: értelmesek, többnyire szófogadóak, nincs semmilyen szélsőséges viselkedésük.
Én is az 5-ös válaszolónak írom: a kicsi kb. 1 éves koráig nálunk is szép, és jó volt minden. A kicsi kezdettől átaludta az éjszakákat, az elején csak evett-aludt, tudtam a naggyal úgy foglalkozni közben, ahogy a 'nagykönyvben meg van írva'...stb.
Két hónap az tényleg semmi! Nem akarlak elkeseríteni, de tapasztalatból írom: lesz ez még így se...
😅😊😅😊
hahahaha😅😊
😅😊😅😊hahahhaha
nagyon vicci 2 gyerek😅😊
😅😊napokban pozitív teszt😅😊
hahahahaah nagyon mókás😅😊
😅😊
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!