Az osztályban kiközösítenek egy gyereket, az én gyerekem is utálja, most megtudtam valamit, hogyan kezelnéd a helyemben?
Most tudtam meg, hogy autista az a gyerek(nem lenne szabad tudnom). Nem tudom, hogy a gyerek tudja-e magáról, vagy más tudja-e az osztályban. Ha elmondanám az enyémnek, kevésbé lenne olyan gonosz azzal a gyerekkel, mert amiket mesélt(ugat beszélgetés közben néha, sosem tudja mit mondjon, mit tegyen, folyton leégeti magát nem odaillő szövegekkel, ovis viselkedéssel, túl gyorsan témát vált, másról beszél, mint amit kérdeztek, babás dolgokat csinál, nem tud érdemben reagálni beszélgetésben, furcsa nonszensz dolgokat kérdez és kicsit erőszakos, mert irányítani szeret, de azt is marhaságokban, meg saját szabályrendszert alakít ki, pl ne lépjen a fűre, mert szegény élő füvet eltaposod, és leszid, de azért ő megy a füvön. Na most ez 11 éveseknél extrém bizarr viselkedés..butának is gondolják és az eredményei is rosszak, nagyon lassú, sokat kell várni rá és ez frusztrálja a gyerekeket, meg néha a tanárt is..de leginkább az a bajuk vele, hogy furcsa, bizarr, néha tolakodó viselkedése van, nem tud határt tartani, nem fogja fel mi történik körülötte és fáraszt másokat a buta kérdéseivel, dolgaival, idegesíti őket, nem tudom máshogy mondani, bolondnak gondolják. Azok alapján, amilyen sztorikat mond a gyerek, bárkit idegesítene és kerülné a társaságát, nem tart témát, nem a témára reagál, vagy furcsa dolgokat mond, néha a tanár is kibukik tőle, mert megkérdezi mondjuk, hogy hozhatja-e a kutyáját az előadásra, de teljesen komolyan, és ilyen dologból feltesz több ostoba kérdést/megjegyzést egymás után..amúgy egy cuki gyerek megjelenésre, nem mondaná meg senki, nincs ráírva, a mozdulatain nem látszik és véletlen sem rosszindulatú, csak.. hát na, csak sérültebb. Már összeállt a kép, eddig azt hittem enyhe értelmi sérült lehet valahol a határnál, de így kb megvilágosodtam. Bár ugye ez nem zárja ki az értelmi sérülést is..
Ha elmondom a gyerekemnek, valszeg nem tudja majd titokban tartani, mert fiatal, ez meg egy nagy horderejű titok, túl sokat találkoznának és sok ilyen dolog történik, amiben az a gyerek a téma. Tuti elmondaná a barátainak, akik szintén nem tartanák titokban. De.. nagyon utálja és azt hiszi direkt idegesít másokat a gyerek és "játssza a hülyét", vagy épp meg van róla győződve, hogy az, és úgy gondolja nem az osztályba való. Szerintem ha megszavazhatnák mindenki így szavazna anoniman is, tényleg senki sem kedveli, kerülik és megtűrik, de egy csapatban lenni vele utálnak, nem beszélgetnek, ha odamegy, vagy ugratják néha. Senki sem bírja, tényleg senki és lányok és fiúk egyaránt szemétkednek vele, általában a háta mögött beszélik ki, nevetnek rajta, ritkán direktbe, de totál lepereg róla, amit mondanak. Szerintem nem tudják, hogy autista és talán a lány sem magáról, pedig nagyon el kellene mondani, hiszen a beilleszkedés egyértelműen nem megy neki, később csak rosszabb lesz. Van más autista is az osztályban, ők nincsenek kiközösítve, szeretik őket, vannak barátaik, csak ez a gyerek.. ő túl sérült a beilleszkedéshez, talán egy osztállyal lentebb jobban érezné magát, közelebb állna a szintjéhez tudásban és érettségben is.
Te elmondanád a helyemben a gyerekednek? Mit mondanál? Hogyan? Az nem megoldás, hogy megmondjam ne utálja, mindenki utálja és érthető, hogy miért, és normális, ha megbeszéli a barátaival az érzéseit ezzel kapcsolatban is.. hol azt hiszik, hogy direkt idegesít másokat, hol meg azt, hogy bolond. Érzik, hogy bizarr a viselkedése és viszolyognak tőle, ha sokat vannak összezárva csapatban pl és nagyon frusztráltak, akkor meg gonoszkodnak is apróságokkal. Nyilván ez így nem jó. Muszáj lenne valahogy céloznom rá, hogy az a gyerek "más", anélkül, hogy megmondanám, hogy "más", akkor biztosan megértőbb lenne a gyerekem.. megmondanám mikre figyeljen oda, meg ilyesmi, és talán szívesen is magyarázna ennek a gyereknek dolgokat, ha úgy érezné, hogy "óvó" szerepbe kerül, mint egy nagytesó.. mert jelenleg ő a megnemértett kiskamasz, akinek el kell viselnie a bolond gyereket az anyja kedvéért és én nem tudom milyen rossz a társaságában lenni, pláne nem egy csapatban vele, mindent elront és nem tudja soha, miről van szó, mi történik körülötte és bolondságokat mond és irányítana, mindenbe beleszól". Én ezt hallgatom itthon egy éve. A gyerekem hátbavágta, mikor azt hitte direkt tette tönkre a csapatmunkájukat tesin, mivel nem csinált semmit, csak "táncikált". Általában az a csapat veszt, ahol ott a gyerek is, nyilván senki sem akarja magukhoz, nem csinálja, ami a feladat. Teljesen megértem a gyerekem frusztrációját, ami sokat nőtt egy év alatt. El kellene mondani másoknak, hogy mi van azzal a gyerekkel, hogy segítségre szorulónak lássák, úgy jobban el tudnák viselni, de én ezt nem tehetem meg.. vagy mégis?
Jaj, zokniskám, te egy csoda vagy.
A csoda gyerekeddel, akit mások dugnak ruhan keresztül imitálva és te ezen nevetsz.
De egy autista feladja a leckét.
Nem sérült, autista.
Nem megoldandó probléma, hanem más.
Nem lenne ott a szuper "teljesítményorientált" sulitokban, ha értelmi sérült lenne.
15, aha, persze.
Össze vagyunk nőve 10 éve, mindent de mindent megoszt, azt is amit nem kellene. Lélegzetet se vesz nélkülem, de persze pont ezt nem fogja kimondani.
De te biztos jobban ismered.
10!
Nekünk senki nem mondta ezt,hogy titkoljuk el a gyerek előtt. Pedig 20 hónapos kora óta fejlesztésre jár. Most 9 éves,.Asperger szindrómás kislány. 120 feletti IQ-ja van, normál iskolában kitűnő, évfolyamelső.
Szociális és viselkedési problémái vannak. De az iskolában maszkol,ott nem veszik észre pl az agresszióját.
Soha nem használja kifogásként azt,hogy autista.
Igazság szerint SOHA nem hallottam ilyet, hogy kifogásként használnák. Mivel agyilag nem is jutnak el idáig. Mivel autisták.
Én tanítottam EGYMI-ben autista, hallássérült, vak fiatalokat (16-22 éves kor között). Egyetlen egy sem használta védekezésre a diagnózisát. Inkább csak azt élték meg,hogy mennyire nehézzé teszi az életüket. Hidd el,semmi előnyt nem tapasztaltak miatta. Sőt... (Több agresszív volt a gyógyszerek ellenére, vagy nehéz volt neki kapcsolatot teremteni). Amúgy ők ép értelműek voltak,érettségire készültünk.
És ott se,sose, egy szakembertől se hallottam ezt a titkolózós ajánlást. Pedig hidd el,rengeteggel vagyok/voltam kapcsolatban a saját gyermekem és a munkám miatt is (pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens végzettséggel kollégiumi nevelőtanárként dolgoztam ott).
"Igazság szerint SOHA nem hallottam ilyet, hogy kifogásként használnák. Mivel agyilag nem is jutnak el idáig. Mivel autisták."
A, szóval hazudok, meg hazudik a szakember is, hogy az ő 16 éves gyereke, aki már középiskolás, rendszeresen kifogásként használja.
Mi az, hogy nem jutnak el odáig?
Pont azzal érvelt a pszichiáter és a pszichológus is, hogy mivel nagyon okos, könnyen használhatja kibúvónak.
Nem azt mondták, hogy egész életében titkolni kell, hanem azt, hogy még nincs itt az ideje.
Aki diagnosztizálta, azóta auti kivizsgáló centrumhoz csatlakozott vezető szakemberként. Elég nagy név.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!