Az osztályban kiközösítenek egy gyereket, az én gyerekem is utálja, most megtudtam valamit, hogyan kezelnéd a helyemben?

Úgy titok, hogy nekem olyan anyuka mondta, akinek a gyereke szintén érintett(és nagyon sokan kedvelik a gyerekét, mert ő nem sérült annyira és jól tanul és hát.. "normálisabb", nem nagyon venni észre, hogy gond van). Szülőin sosem hangzott el szerintem, és a gyerek anyukája sem mondott nekem semmit.

Nem csak az én gyerekem utálja, hanem mások is, illetve felnőttnél is kiveri a biztosítékot, gondolod, hogy a környezetében van a probléma, mert napi több órában nem tudnak tolerálni bizarr viselkedéssel embert? Ráadásul ez nem az első iskolája, ugyanez volt korábban. Kívülről könnyű ám, amíg nem neked kell elviselni, szerintem szuperül bírják a gyerekek így is.

Mi később jöttünk ebbe a suliba, és a gyereket mindenki már előttünk is utálta, nem mentek a szülinapjára meg ugratták, beszólogattak. Egyszerűen azért, mert a sérültsége BIZARR viselkedésben nyilvánul meg. A gyerekeknek vele együtt kell dolgozniuk és megismerni a napi beszélgetéseknél, ez nagyon embert próbáló, te próbáltál már akárcsak együtt főzni hasonló emberrel? Nyilván nem bírják hova tenni, ha senki sem mondja nekik, hogy ilyen is van az osztályukban.. azt hiszik, hogy ez ilyen elszigetelt dolog és náluk nem fordul elő és ha lenne, felismernék a sérültet. Az osztályban lévő autik sem tudnak magukról, nincsenek autinak nevelve, nem is kell, okosak és minimális problémáik vannak, vagy az se, nincsenek olyan nehézségeik, amik miatt felmerülne bennük vagy másokban.

Ez a gyerek csak.. gondolkodásban és szociálisan kegyetlen gyenge. A gyerekem pont olyan normális, mint a többi osztálytársa és képzeld, még az autik is utálják az osztályban ezt az auti lányt! Nem az autizmus miatt, hanem a súlyosabb autizmusa miatt. Túl sérült ahhoz, hogy kedveljék, társukként tekintsenek rá.. de ha "babaként" tekintenének rá, akit vezethetnek, nem barátként, és "fölé" helyezném a gyerekemet, hogy ő nagy és okos és szerencsés és mutassa meg szegény autista gyereknek, amiket nem tud és tanítsa, istápolja.. így működhetne. Leereszkedő, de máshogy nem lehet. Teljesen normális, hogy nem fogadja el, hogy mellé van rendelve, mikor érzi mindenki, hogy alájuk kellene rendelni, és akkor úgy is állnának hozzá, szerepet kell váltaniuk. Az adhdsok is, meg a tanulási zavarosok is utálják. Egyszerűen ő olyan, hogy nem jön belőle értékelhető rész, nem üti meg a szintet. Megnézném, te hogy "dolgoznál" vele napi 8 órában, miközben próbál veled barátkozni, megkérdezed mi a kedvenc étele, elkezd neked beszélni a pillangókról, amikre vigyázni kell, számonkér, hogy te is vigyázol-e rájuk, majd mikor kérdeznéd, hogy-hogy jön ez az ételhez vagy nem szereted a pillangókat, elkezd ugatni miközben nevetve rádnéz és hátat fordítva elmegy. Vagy mikor lökdös arrébb, hogy menj odébb, mert ő oda akar ülni, mikor már félig levetkőztél, máshol több hely van, és te is 10 centin vagy és le sem tudsz ülni a saját helyedre, és ha elmondod csak lökdös és erősködik, hogy ő ott akar és "nem fogja fel". Ráadásul az ok is abszurd, hogy ő nem akar amellé ülni, aki mellett hely van(tehát neki nem felel meg másik gyerek:D), hanem oda akar a népszerűbb mellé, aki nem is akarja és hely sincs, tehát nem "ártatlan" a gyerek szándéka. Kicsit olyan sokszor, mint az elmebetegek a filmes pszichiátrián, máskor meg normálisabb, de ez nem tart sokáig, és a normálisabb részben sem kedvelik.. aha, nyilván szeretnél vele beszélgetni és csapatban lenni, mikor ezen múlik a teljesítményértékelésed, és nem mutogathatsz rá, hogy héjj, miatta nem tudtuk megcsinálni és ezért nem lett jó.. vagy csak azért vagy ilyen együttérző, mert kis cuki gyerek? A kortársainak olyan, mintha mi felnőttnél látnánk ilyen viselkedést. Felnőttnél is tolerálnád ilyen sok órában úgy, hogy csapatmunkánál értékelik a KÖZÖS munkát?.. tudom, te nyilván keresnéd az ilyen felnőtt társaságát, szeretnéd kollégádnak és szívesen dolgoznál együtt, kedvesen, miközben rontja a munkád minőségét és frusztrál a viselkedésével.

Nyilván nekünk lejönne, hogy sérülttel van dolgunk, de nekik nem jön le, mert gyerekek és senki sem mondta nekik! Honnan kellene tudniuk? Igen, kell nekik mondani, hogy az a gyerek sérült, mert amíg nincs rá használható mintájuk, nem ismerik fel, csak "sejtik". Más autiknál/sérülteknél meg nem kell, mert az ő sérültségük fel sem tűnik, apróság. Pl tolószékessel nagyon előzékeny az enyém, de már egy downos kislánnyal is nagyon rendes volt(még az elején mondtam, mi a gondja). Ha tudni fogja, biztos, hogy rendesebb lesz. Ennél csak rendesebb lehet. Tudni fogja mitől "rossz és bolond és buta", mert ez egyik sem, ez sérült viselkedés. Mert most ezeket látja, hogy a gyerek "rossz", és ezek bizony rossz tulajdonságok, amiket az ember igyekszik kerülni.

Amúgy ahogy néztem ez a kislány nincs képben annyira, hogy felmerüljön benne, hogy ő más, abban sem vagyok biztos, hogy felfogja, hogy nem kedvelik, mert 10x is ugyanoda megy..nagyon egyértelmű dolgokat nem vesz le, ha meg is érti pattan le róla és elfelejti, és azért már 11 évesek, és tavaly is kilógott nagyon.

Ja és a gyerekemnek nem kell mindig kedvesnek lennie. Reagáljon úgy, amilyen érzéseket kivált belőle a másik a viselkedésével. Udvariasnak kell, kedvesnek nem. Ha nem jön magától, mert a másik úgy viselkedik, ne legyen kedves. Nem osztjuk a "megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel" elvet. Meg sem dobáljuk, hanem otthagyjuk és nem haverkodunk azzal, aki kővel dobál, rendezze le magában, aztán ha majd kenyeret dob, lehet vele haverkodni. Szinte minden gyerekkel kedves az enyém, mert minden gyerek normális és rendes. Ezért kellene tudnia, hogy ő "más". Sokat segítene, komolyan, de nem fogja tudni titokban tartani. Lehet nem fogom megmondani, hanem nézünk valami filmet, hátha leesik neki a hasonlóság.. mondjuk a száll a kakukk elejét.