Nem tervezett terhesség, kinek a véleménye fontosabb ebben az esetben?
1,5 éve vagyunk együtt, szeptemberben költöztünk össze. Előtte 3 évig (!) ment közöttünk egy se veled, se nélküled típusú macska-egér játék. Szóval tényleg hatalmas a boldogság, mióta "hivatalosan is" együtt vagyunk. Viszont terhes lettem, 7 hetes vagyok.
Én nagyon örülök, és boldog vagyok a baba gondolatától, ha csak eszembe jut, hogy a hasamban van, elönt a boldogság, melegség. Szeretem a gyerekeket, nagyon jól elvagyok velük, már anyuka barátnőim szerint bennem egy gyereksuttogó veszett el. Mindig tudtam, hogy akarok gyereket, de nem terveztük ennyire korán. Ettől függetlenül úgy érzem, képtelen lennék elvetetni.
Párom szerint még nagyon korai, ő 6-8 évig nem is akart családalapításra gondolni komolyabban. Velem tervezi a jövőjét, de a következő éveket a munkának, karriernek, utazgatásnak, pihenésnek akarta szentelni és közben felépíthettük volna a közös életünket, együtt. Esküvő, házépítés és majd utána gyerek, ha már nyugi van. És hogy ő még csak kézben sem fogott soha újszülöttet, nem tudja, hogyan kell életben tartani egy gyereket. Azt mondta, hogy szíve szerint nem akarná megtartani. Emiatt volt is egy kisebb vitánk, de elmondása szerint túlságosan szeret ahhoz, hogy elveszítsen emiatt.
Viszont én félek attól, hogy az ő félelmei, gondolatai később megmérgezik a kapcsolatunkat, a kis alakuló családunkat.
26-27 évesek vagyunk, nem gondolom magunkat túlságosan fiatalnak a szülőséghez.
Nem megszavaztatni szeretném, csak érdekelne, ki mit gondol erről.
Én az elején talán túl erőszakos voltam azzal, hogy közöltem, az én testemről van szó, nekem kéne elbeszélgetésre menni, szívhangot hallgatni, átesni egy olyan beavatkozáson, amit egy porcikám sem kíván.
Szüleimmel, barátokkal erről nem akarok beszélni. Nagyon szeretem őket, de úgy érzem, nem tudnának objektíven ehhez hozzáállni.
(Anyagilag belefér az életünkbe egy gyerek. Dolgozunk, európai átlagot nézve is mind a kettőnknek jó a fizetése. 2 lakásunk van, az egyik ki van adva. Ő örökölt a nagyszülei után tavaly egy telket is, elég jó lokációval. Hitelünk nincs. Nem arról van szó, hogy hónap végén már a szülőknek kell kisegíteni minket és elérhetetlen álom kategória egy saját ingatlan.)
válasza:#8: Mert a kapcsolatotok alkalmatlan rá. "Seveledsenélküled" ki tudja mi évekig, majd összeköltözünk, mert éppen seveled állapot van, majd szinte "azonnal" még egy sokkal-sokkal nagyobb lépés. Nem csoda, hogy ez sok a csávónak.
#10: Az 50-50% melyik része nem világos? Tényleg nem értem, hogy gondolod, hogy az ő 50%-a lenne a fontosabb?
#7,9
Rendes, felvállalt párkapcsolatban élünk több, mint 1 éve.
Amíg ment az egymás hajkurászása, nem volt állandóság, nem mutattuk be a másikat a családjainknak. Lehet, hogy egyik hónapban 3 hétig Ázsiában voltunk együtt és el sem engedtük a másik kezét, utána hónapokig nem beszéltünk és idegenekként viselkedtünk, ha láttuk egymást valahol. Akkoriban olyasmi, hogy összeköltözés, szóba sem került, de még az sem, hogy itthon nyilvános helyen együtt, kettesben mutatkozzunk vagy bárki tudja, mi van közöttünk.
Most pedig az anyukájával járok wellnessezni, ő pedig apukámmal csinálja a hajós jogosítványt, és azt sem tudom elképzelni, hogy fél napig ne beszéljünk, nemhogy hetekig/hónapokig. Más szakasza volt az az életünknek.
válasza:Akkor tartsd meg, ha egyedul is fel tudod nevelni.
Lehet hogy minden happy lesz es jo apa lesz es stb, de lehet hogy nem. O nem akar gyereket; az is lehet hogy soha. Nagyon gyorsan dobbantani fog, ha ez nem valtozik.
Es akkor neked kell egyedul felnevelni, ami rohadt nehez!
El se tudod kepzelni mennyire.
Konnyu ugy “gyereksuttogonak” lenni, hogy utana hazamesz es jot alszol, azt csinalsz amit akarsz, mert nincs gyereked. Ha mar van, ez nagyon mas🤣
válasza:#12: Na pont ezért. Közben meg 3 hónapja éltek együtt...
Nem válaszoltál az 50%os kérdésre...
#11
Én nem szeretném elvetetni, tehát az én 50%-om a "Nem" szavazat.
Az övé, állítólag, pedig az "Igen".
Miért következik, hogy el kéne vetetni, ha elméletileg ugyanannyit ér mind a kettőnk szavazata?
válasza:#15: Ja, hogy a "vétójog" szó jelentését nem ismered...
Fordítva viszont, ha a te álláspontod nyer, akkor a te 50%-od ér többet? Az rendben lenne, igaz?
Újabb érv a gyerekvállalás ellen
válasza:Azt mérlegeld, hogy egyedül fel tudod-e nevelni a gyereket. Ne csak a csecsemőkort nézd, hanem gondolkodj egy kicsit tovább is. Hogyan fog történni a munkába való visszaállásod? Már most térképezd fel a bölcsődét, óvodát a környéken. Hol lesz a gyerek a szünetekben? Gyerekként imádtuk a hosszú nyári szünetet, de szülőként komoly fejtörést okoz az a 2 hónap. Hogy fogod megoldani, ha beteg a gyerek? Hogy fogod megoldani, ha te leszel beteg?
A barátod nem akarja ezt a gyereket. Nem fog veled maradni, ha megtartod. Nem számíthatsz a barátodra. Ha valami csoda folytán mégis veled marad és részt vesz a gyerek életében, az bónusz. De ne számolj vele. Meg tudod így csinálni?
Igen.
A munkám nem csak jól fizet, de teljesen rugalmas, nagyrészt home office dolgozom.
Szüleimmel, nagyszüleimmel jó a kapcsolatom, anyukám pl. nem dolgozik, nagyszüleim is nyugdíjasok (aktív életet élnek a mai napig, sportolnak, kimozdulnak, utaznak).
De én leginkább vele szeretnék gyereket, nem magamnak egyedül.
Rajta azt látom, hogy próbál nyitni az újdonság felé.
Szeretne jönni velem a következő vizsgálatra, ma reggel felhozta, hogy a baba miatt az én autómat is nagyobbra kell majd cserélni. Vacsorára sushit rendeltünk, előtte mondta, hogy ő azt olvasta, hogy terhesen nem szabad enni. Szóval a kezdeti "nekem aztán nem kell gyerek" hozzáállása enyhült, de félek, hogy csalódni fog, nem lesz jó vége.
válasza:Ez az a döntés, ahol a végső szót neked kell kimondanod. Felnőtt ember vagy, senki sem kényszeríthet sem erre, sem arra. A mérlegelésnél természetesen az érintettek véleményét érdemes meghallgatni. Masszívan benne van, hogy a barátod lelép, ha nem tetszik neki a babázás, de olyat is ismerek, ahol lelépett majd visszacuccolt és van, aki végig kitart. Ez meg az ő döntése. Nálad bonyolítja a képet a PCOS is. Teljesen érthető, ha vele szeretnél gyereket és nem egyedül, a legtöbb ember így van vele, ha párja van és terhes :). De azt gondold át, meg tudod-e oldani, ha mégis egyedül maradsz! Lakhatás, anyagi tartalékok, segítőkész környezet, munka és hasonlók. Az sokat dob, ha a szüleidre számíthatsz! Kérdés, hogy mennyire akarnának unokázni és milyen messze laknak tőled.
Bárhogy is döntesz, sok erőt kívánok hozzá!
válasza:Szerintem ez a "gazdag troll". Direkt tele van olyan "gazdag" infókkal az egész, aminek semmi jelentősége a kérdés szempontjából. :) (Mint minden hasonló kérdésében, hátha ugrik rá valaki.) A végkimenetel is mindig ugyanaz. Hirtelen pálfordulás, boldog vattacukorszagú életvitel, hatalmas boldogság a kezdeti nehézségek után.
Node, hogy én is etesselek. Egy gyerek nem feltétlenül anyagi és egyéb háttér kérdése csupán, hanem legbelsőbb meggyőződésé is. Ha valaki egyszerűen nem akar, akkor sok(k) lesz neki az, amikor pofán csapja a valóság, hogy ez mivel is jár. Ha valaki akarta is óriási pofon tud lenni a változás, gondolj bele milyen, ha nem akarta igazán... Olyan könnyű még gyerek nélkül nagy szavakat durrogtatni, de amikor az ember egyedül éjszakázik a beteg gyerekével harmadik napja, hulla fáradt, netán ő maga is alig bír felkelni a wc-ről, de nem támaszkodhat a társára, az nagyon kemény tud lenni. Ahogy a mindennapok logisztikája is és egyszerűen csak a napi rutin ördögi köre is mondjuk egy dackorszakossal. Ha nem akarom a szüleim nyakába tolni a gyereknevelés egy részét, akkor közel sem olyan egyszerű ezt egyedül lehozni.
Gyerekes gondolkozás az, hogy mindkettőtöknek van 50%-a és próbáljátok lenyomni egymást, hogy kinek az 50%-ából legyen 60. Objektív érvek mentén le kell ülni és végig kell rágni a témát. Mellesleg én sosem vagyok népszerű ebben, de úgy gondolom, hogy MINDKÉT félnek mérlegelnie kell, hogy egyedül képes lenne-e felnevelni azt a gyereket (és szintén nem csak anyagiakra gondolok). Bármikor történhet valamelyikőtökkel olyan, ami miatt a másik egyedül marad a gyerekkel. Tehát nem árt, ha apuka is készen áll a gyerekvállalásra...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!