Elmondtátok a volt párotoknak, hogy babát vártok?
7 évet voltunk együtt, diákszerelemként indult, még gimiben.
Tavaly szakítottunk, vagyis én szakítottam vele. Őt már a szakítás is rosszul érintette, hetekig könyörgött még, írt, keresett. Ezért én pl. nem is erőltetem azt, hogy felköszöntsük egymást, boldog karácsonyozzunk, mert ha vége, akkor legyen vége tényleg.
Nekem van más már, és kisbabát várunk.
Édesanyám szerint a volt párom megérdemelne annyit, hogy ezt ne az internetről vagy közös ismerőstől tudja meg... Az viszont hozzátartozik a dologhoz, hogy ő nagyon akart kisbabát anno. Én azt éreztem, hogy egyáltalán nem szeretnék, nehéz egyetemre is jártam, a diplomám után sem dőltem hátra, a hátam közepére sem hiányzott akkor egy baba. Utólag már tudom, hogy nagyon is akartam én, csak éppen nem vele.
Nem akarom még jobban bántani, azzal, hogy ő évekig próbált "rábeszélni", mindig határozottan elzárkóztam, most pedig egy évvel a szakítás után már terhes vagyok. Ráadásul fordított esetben én hülyén érezném magam, ha megkeresne azzal, hogy amúgy gyereke lesz. Rendben, gratulálok, de nekem mi közöm van hozzá?
Értem én, hogy felnőtt emberek úgy döntenek, ahogy akarnak, és saját felelősségük megítélni, ha azonnal jöhet a baba is akár. Ugyanakkor erre nem kell büszkének lenni. Az emberek 99%-a nagyon nem érti minek kell azonnal felelőtlennek lenni, meg kapkodni az életeseményekkel. Biztos van rá pénzetek már, biztos nagy a szerelem, de a válások aránya így is 50%. Nem lett volna jobb ezzel várni egy kicsit, amíg nem arról szólnak a mindennapok, hogy a babát menedzselitek, hanem együtt vagytok békében, szeretetben, megéltek közös pillanatokat és ha ez megvolt, akkor ugyanúgy lehet családot alapítani? Vagy az életkor és a tapasztalat hozza "na vele akarok gyereket." De akkor se kell azonnal...
Plusz valamikor el kell kezdeni védekezni, ha mást nem, 2-3. Gyerek után.
Biztos bennem van a hiba, lehetek akármennyire is szerelmes, az új kapcsolat első 2-3 éve ne arról szóljon, hogy babaszobát rendezünk. Persze lehet 35 évesen máshogy fogok érezni, pedig nő vagyok, akarok gyereket, de hogy ezt még mások orra alá is dörgölnétek? Hát ez már magas.
Elnézést kérek azok nevében akik józanul gondolkodnak.
Ilyen friss kapcsolatban nem valami bölcs dolog gyereket vállalni, szinte nem is ismeritek egymást. Majd biztos fog röhögni kicsit kárörvendve, amikor fél éves korában a gyereknek már egyedülálló anya leszel.
Ő meg talál nálad normálisabb nőt biztosan.
Húha, nem gondoltam, hogy ismeretlenként bárki úgy érzi, hogy elszámoltathat. De úgy látom, nagyon érdekelnek a részletek.
Igaz, hogy tavaly ősz óta hivatalos a kapcsolatunk, de már 3 éve együtt vagyunk. Teljesen tervezetten estem teherbe, januárban fogunk összeházasodni (és nem, nem a baba miatt vesz el, már a pici híre előtt lefoglaltunk mindent az esküvőhöz).
De igazad van, hová is gondoltunk, hogy ketten hoztuk meg ezeket a döntéseket, és nem egy anonim fórumon szavaztattuk meg azt, jöhet-e a baba, amire mind a ketten vágyunk. :)
Nem kell elnézést kérni, ha nem jártatod feleslegesen a szádat, úgy, hogy senki nem kérdezett (mert nem, nem az volt a kérdés, ki mit gondol erről).
(Mások orra alá pedig semmit nem dörgölünk, de közszereplőként bizony számítani kell nagyobb érdeklődésre, ha akarjuk, ha nem.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!