Rossz szülő aki intézetbe adja a beteg gyerekét?

Dehogy ítélem el! Ki vagyok én,hogy ítéletet hozzak más sorsáról? Nincs jogom hozzá.

Az ilyen beteg gyerek szülője jobban is teszi,ha intézetbe adja. Az ilyen beteg gyerekek/fiatalok szakértő felügyeletet igényelnek 0/24-ben. Ön- és közveszélyesek még gyógyszer mellett is.

Mit kezdjen otthon vele a szülő? Hm?

Nem ítélem el őket.

Helyes döntést hoztak. Nem lehetett könnyű.

Én is így döntenék.

Az ő dolguk. Nem ítelem el, mert nem mindenki képes fizikailag és mentálisan egy 24órás ellátást igénylő beteget gondozni (nem mellesleg anyagilag sem, mert egy ember fixen kiesik), pláne ha agresszív, értelmi sérült esetleg aki fel sem fogja, hogy mit tesz. Kicsinek még csak csak elbírnak vele, de az a gyerek is felnő. Amikor kamaszodnak brutális. Mert ahormonok ugyan úgy dolgoznak, de értelmileg nincsenek azon a szinten, hogy kezelni tudják. Sose lehet tudni, miért adták intézetbe. Lehet nem tudták biztosítani a megfelelő gondozást, fejlesztést (azért egy agresszív autistát elvinni is kihívás), ráadásul mentálisan is borzalmas teher, anyagilag is.

Látogatják, az hogy nem viszik haza annak is ezer oka lehet. Lehet nem is bírná, hogy ide oda hurcolják, mire megszokja az egyik helyet megy a másikra. Lehet az autót sem bírja, ami életveszélyes lehet, ha a kocsiban elkezd kiborulni és a sofőr emiatt balesetet okoz...

8 vagyok. 6os: azért túlzás, hogy ezek általában kimutathatóak. A genetikai betegségek egy jó része szűrhető, más nemigen. Sem az autizmus, sem a súlyos értelmi sérülés, sem a születés elötti/utáni agyvérzés, sem az ocigénhiány nem szűrhető, pláne ha az utóbbiak a terhesség végén vagy a szülés elött esetletleg utána következnek be. Ismerek olyat, akinek szülés alatt kapott olyan agyvérzést a babája, hogy az is csoda, hogy életben maradt. Még kicsi, nem tudják meddig fejleszthető, de egészséges sosem lesz és talán önellátó sem, mert olyan mértékben sérült az agya, hogy.

Hozzáteszem: én voltam genetikai szűrésen, bizonyítottan beteg magzatot nem tartottam volna meg, pláne amikor már van egészséges testvér, mert az ő életét is tönkreteheti az, hogy kb semmi idő rá, a család belerokkan a beteg testvér gondozásába, főleg ha semmi segítséget nem kapnak, akkor az egészséges testvér szívja meg a legjobban. Rá nem marad idő, nem élhet teljes gyerekkort, mert mindent a beteg testvér köré kell építeni. (Van a rokonságba ilyen felnőtt, akinek beteg testvére született (akkor még nem szűrtek ennyire)).

Nem ítélem el. Ápoltam pár évig beteg családtagot, pontosan tudom, milyen megterhelő lehet, és van az a fok, amikor a szülő nem tudja megfelelően megoldani a gyerek legjobb ellátását, illetve van az a pont is, amikor a szülő mentális egészsége is nagyon veszélyeztetve van.

A szülő is ember, végesek a képességei, és ha valamit nem bír már saját maga megoldani, azt nem szabad zsigerből elítélni.