Szelektíven étkező gyereknél hogyan szoktatok rájönni, hogy mi a következő elfogadott étel?

Egyesek nem képesek felfogni, hogy van olyan gyerek, akinek ez a betegségébe tartozik, hogy nem tud megenni mindent, csak ami éppen aktuálisan belefér neki.

Aki ennyire tájékozatlan (vagy inkább ostoba), az jobban tenné, ha nem írna hülyeségeket.

Kérdezö: szerintem szedd/írd össze magadnak, eddig mit evett, milyen sorrendben, abból esetleg tudsz következtetni valamiféle rendszerre, illetve valamilyen favorizált élelmiszer-csoportra, és azok alapján szerezz be elöre több féle dolgot, illetve vidd el bevásárlásra, hogy válasszon, mit kér.

Nem nagyon érdekel, hogy mibaja a gyereknek(az enyémnèl sem), muszáj jóllaknia, ha oviba/suliba megy, mert éhesen frusztráltabb és romlik a viselkedése. Ezem felül vitaminokra/ásványi anyagokra a szervezetének szüksége van, és sok ételt úgy utasít el, hogy meg sem kóstolja/szaga sincs.

Szóval vagy a vitaminoknál fogod le/erőlteted bele, vagy az ételnèl. És az ételnél még nyerhet is, ha rájön, hogy ízre jó, amíg a vitamin sosem finom.

Mondjuk az enyém nagyon bizarr volt, mert halolajat simán bekanalazott, mézet meg bizonyos ízesítésű/márkájú csokikat meg köpött ki ovisként.

De pl a málnához le kellett fogni, hogy megkóstolja, és bejött, megevett rengeteget magától utána, a húsleves levével is így voltunk.. mást meg hiába. Gondolt egyet és amikor magában eldöntötte, akkor váltott a legtöbb új ételre, néhányra mikor éhes volt és szag alapján, máskor éhes volt és üvöltött és éhesen feküdt le, mert akkor az volt bekattanva neki, hogy ő nem fog enni olyat, amit nem akar, pedig vagy 3-5, vagy épp 10 féle(étterem) étel volt.

Régen szerette a rántottát, aztán egyszer nem evett egy hétig és utána már nem evett az elmúlt 7 évben.. ma volt, hogy muszáj volt megkóstolni, különben széttépem az egyik cuccát. Na megkóstolta, és rájött, hogy imádja és 4 tojásnyit tolt be suli előtt, az én adagomat is!

Megfosztja magát az idióta kontrollmániája miatt minden jótól, a testét meg sanyargatja a fejében lévő probléma miatt..

Amíg csak egy-egy ételt utál, addig jó, kit érdekel, de ha szélsőségesen étkezik csak kenyéren, akkor vagy vitamin, vagy kényszer, és a vitamint is kényszer beadni ám..

A babfőzelék is, úri kedve úgy tartja, hogy kenyérre rakva igen, kanalazva nem. Ez kényszeresség, étkezési zavar és nem szabad neki teret engedni, mert annál mélyebbre süllyed benne.

Nem értem, hogy az egyes válaszolók miért szólnak hozzá, ha nem is tudják, hogy mi az a szelektív étkezés. Egy ilyen gyereknél nincs olyan, hogy majd eszik ha éhes, akár kórházba kerülésig is folytatja ha nem kapja meg azt amit képes megenni.

A #7-re meg nem is tudom mit mondjak. Ha eddig nem volt étkezési zavara szegény gyereknek, ezután akkor is szinte biztos hogy lesz neki. Szépen fokozatosan kell hozzászoktatni (először csak megszagolni, aztán megnyalni, szájbavenni, egy falatot lenyelni, stb. Minimum pár napos folyamat.) a dolgokhoz, nem pedig erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszeríteni.

A hetes gyereke remekül van, mert már kistini;) majdnem mindent megeszik, és egy egy erősebb ráhatásra(már ovi vége óta nem kell lefogni) megkóstol dolgokat, és meg is eszi utána magától, mert “ez finom”. Persze nem mindent.

A pszichiátrián is erővel(mikor már nagyon soványak) és nyomással táplálják az anorexiásokat, kényszeresre sosem szabad ráhagyni semmit, mert ez az elme zavara, nem fog elmúlni, csak mélyebbre süllyed benne, újakat vagy mást talál ki.

Egy-egy étel kihagyásával nincs gond, de ha az auti gyereked sültkrumplin és üresen kenyeren hajlandó èlni, akkor azt nem szabad hagyni. Gondolom pótolod vitaminnal. Nem tökmindegy, hogy a leves levét, vagy a vitamint nyomod bele? De komolyan! A leves levét megszeretheti, a vitamint nem feltétlen.

Annyiszor mondták ezt, de csak jobb lett. A kiéheztetés valóban nem használ, mert megtagadja a teste jelzéseit(gyomorkorgás, összefut a nyál a szájában illatokra) a kényszeres kontrollmániája miatt, de ha meg is érzi, amit belenyomsz, nem minden esetben fog tudni ellenállni a teste pozitív jelzésének. És egy sosem elég. 3-5 kanálka kell, hogy meg tudja szokni.

Volt olyan is, hogy egyszer megette vajas májkrémes kenyeret és pár napra rá azt hitte sosem evett ilyet és undorodott, azt hitte hazudok is. Mivel nagyon készültem, mert sok ilyen volt, felvettem videóra, ahogy eszi és a videón ki is mondattam vele, “mit eszel? Finom?” Mikor valami siker volt.

Felőlem lehet szájathúzni, de mi nagyon mélyről indultunk és nem hiszem, hogy rajtam kívül van más, akinek ennyit fejlődött a gyereke, pláne auti kóddal. Persze részben szerencse is, biztos más gyerekkel nekem nem menne, de az is biztos, hogy a legtöbb szelektív evő nem onnan indul, hogy üres kenyér, apró főtt husi falatok és anyatej(2 éves korig), nálunk már a hozzátáplálással is gond volt, a húst meg villámgyorsan elhagyta. Édességből is napi egy dörmi ment le és meg is voltunk, ovi alatt kb egy maréknyi ételt evett csak, hiába volt kirakva, díszítve, csinálta más, volt édes, volt jó illatú, szedhette a kertből, volt jutalom.. benne volt a beteg gondolat a fejében, hogy nem lehet és meg kellett vele értetni, hogy nem az a valóság, és lehet..és amíg kezdetben 1/10ből ételnél jött be, utána már 5/10ből.

Persze így is néha bekattan, mert hatalmas kontrollmániás, és egyszer láttam, hogy büntet, mikor az egésznapos barátos gyerekprogramjáról 20 perccel koràbban el kellett jönni a kedvenc luxuséttermébe foglalás miatt és csak üres tésztát evett szafttal, pedig egész nap csak egy hotdog ment le, mikor kalandpark volt a program..

Szóval vannak ilyenjei, de nem hatott meg. Kényszerest sose hagyj kiélni a dolgait, mert eluralkodik rajta, a fejében van a gond, elhatalmasodik rajta és felemészti.

Tudod, hogy szélsőség, amit csináltam, de egy auti sem végezte úgy, hogy “hagytam hogy ne egyen semmit aztán mindent megevett”. Illetve hát féltettem az agyát, ha jobban leépül az ásványianyagok hiánya miatt.. meg nem maradhatott oviban, aki nem evett(délig járt) velük együtt.

Szóval a miénk jól ment. Egy idő után megszokják a dolgot, hisz a szokások rabjai, csak a helyes/kívülről jövő szokást kell kialakítani, nem a sajátjukat rájukhagyni.