Ha a babának abszolút nem volt meg az aranyóra az anyával (az anya nem akarta), a szülés sem volt a legoptimálisabb, később meg olyan tíz napot kezelni kellett külön, az később kihathat a gyerekre?

Inkább az okozhat gondot hogy az anyának már a megszületéskor se volt annyira fontos a gyereke hogy megadja neki az aranyórát, és csak magával törődött, az később is önző marad.

Több kutatás is bebizonyította, hogy az arany óra milyen hasznos az újszülöttnek, normlizálja a testhőt, stabilizálja a vérnyomást és a vércukrot stb.

Inkább az újszülött egészségéhez fontos nem a kötődéshez.

12es, azoknál szőrkontaktus van(az apa kapja meg a gyereket míg normalizálódnak a vitális paraméterei)

bár ott ahol az anyát ennyire nem érdekli a gyerek úgyis mindegy mi lesz vele

#14

Akkor neked volt aranyórád. Nekem is csak azután adták vissza, miután összevarrtak, ami elég sok idő volt. Leszámítva, hogy mérés után egy picit visszahozták.

Az én születésem sem volt problémamentes anno. Anyu nem vehetett magához, napokig csak inkubátorban és üveg mögött látott.

Teljesen egészséges vagyok, mindig jól tanultam, van két diplomám, szoros a kapcsolatom az Anyukámmal.

Nem tudom miért kell még ezzel is idegesíteni az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő nőket. Semmit sem számít néhány perc vagy óra, az egész gyermekkor egyben számít, már, ami a szülő-gyerek kapcsolatot illeti.

18as miért lenne a kérdező kiszolgáltatott? Őt nem érdekelte annyira a saját gyereke, hogy magához ölelje szülés után. Amivel nincs baj, nem mindenkinek való gyerek, csak akkor baj, ha későn ismeri fel az ember és ezzel tönkretesz egy ártatlan életet. A ti helyzetetek más, a kérdező szimplán lusta volt megszeretgetni a gyerekét. Nekem örökre megmaradt az első pillanat mikor a mellkasomra rakták és megéreztem az illatát, és nem értem hogy lehet olyan egy anya, hogy önként lemond erről a pillanatról.

nem tudom ki hogy volt vele, de én szülés után hason csúszva is mentem volna a gyerekemhez hogy lássam.