Melyik esetben boldogabb egy gyermek?
Sziasztok.
Érdekelne néhány témában a véleményetek, melyek mostanában foglalkoztatnak engem.
Fél éves babám van és azon gondolkoztam, hogy ha majd betölti kb. Az 1 évet megyek mindennap valahova vele délelőtt. Pl. Játszó bölcsi, ringató, kerekítő, pöttöm torna, baba mama torna, úszás stb. és sok közös élményt szerzünk, én is kikapcsolok és tutira tetszene vagy az hogy ha inkabb otthon lennénk és a házban, kertben elmélyülten játszanánk... vagy nagyszülőknél ülni esetleg...?
Ti melyik opciót preferáljátok?
Lenne még egy kérdésem, ami még foglalkoztat engem. Ha szeretnéd erre is válaszolhatsz.
Szerinted mikor lennél boldogabb gyermek, ha egy falun laknál a nagyszülőkhöz közel vagy ha városban, ahol több a lehetőség.
Falu előnyei, hogy ott laknak a nagyszülők és unoka tesók, az utca csendes, kevésbé jár ott bárki is. Simán lehet ott krétázni, biciklizni. A nagyszülők szívesen segítenek a házon, míg pl. Városba elmenni segíteni, már kevesebbet megy az ember. A gyerekek ismerik egymást. A párom nagyon akarja, hogy falun lakjunk, viszont nekem nem tetszik, hogy így messze a munkahely és hogy mégis hogy oldanánk meg később pl. 2-3 gyerek logisztikájàt haza fele a városból. Mivel én 5-ig szoktam dolgozni és a párom 2-ig, aztán a város nincs olyan közel. A nagyszülők nagyon szívesen mindennap hazavinnék őket ebben biztos vagyok, de ha van egy szakkör nem biztos, hogy egyszsrre végeznek és szerintem ez egy óriasi szívás. Reggel is lehet a nagyszülők vinnék be, mert a párom belehalna, ha 8-ra kéne mennie és 4-ig maradna, mivel 2-kor ő már szeret lelépni és már 6-kor a munkahelyén van.
Én meg azt érzem, hogy ennyire nem szívesen építkeznék a nagyszülőkre. Egy idő után boldogabb lennék, ha tudom, hogy haza tudnak sétálni. Én egx kisvárosra gondoltam. A faluból viszont csak a nagy város iskolájába tudnának menni, mert oda van buszjárat. A kisváros suliját ismerem, mert én régen odajártam, én onnan szàrmazom. Én azt jobb sulinak gondolom sokkal, mint a nagyvárosit, de pl. ha faluba megyünk oda nem is lehetne menni.
Az is bajom, hogy a pàrom állandóan azzal jön, hogy a városban miért jó, hogy látom a sok idegent és hogy ő rosszul van attól, hogy a városban senki se köszön a másiknak, nem lehet kommunikálni. A faluban viszont ő állandóan mindenkivel cseverészik. Azonban a falu délelőtt mindig borzasztóan kihalt. Csend és hullaszag, mert csak jön a zöldséges kocsi meg a family frost vagy az ember elsétál a kisboltba. Kutyát se tud sétáltanti az ember, mert mindenütt ugatnak és csak pár utcácska van. Cserébe viszont körbe vesznek dombok, szőlősök, nagyon jó a levegő, illetve itt nincs kisebbség. Sajnos a városban igen sok van.
Párom szerint egy városban nem lehet csinálni semmit csak sétálni, boltba járni, biciklizni és kifújt. Szerinte a falun sokkal dolgosabb emberek élnek, akik állatot tartanak, kertészkednek. Neki minden vágya egy jó rég házat megvenni, amin rengeteg mindent lehet alkotni, változtatni és valami szépet alkotni az apukájával. Azonban én a kisgyerek mellett nem vágyok semmi másra, csak hogy legyen mellettem és ne csináljon minden szabadidejébeb házújítást mosr, mert a picike baba mellett én inkább a párom társaságának örülnék.
Illetve nekem pl. teljesen tökéletes lenne egy szép nagy kertes ház a falun hétvégére és városban lenni hétköznap. Azonban tudom, hogy a bővebb család ezt nagyon ellenezni. És én se szívesen bőröndöznék. Kérlek segítsetek.
Borsodi falu kontra borsodi kisváros összehasonlítása.
válasza:Én biztosan nem nyomnám tele ilyen szinten programokkal a napokat. Elég heti egy-két ilyen kötött program, a többinél szerintem tök jó csak úgy létezni. Sétálni, fűt, fát, bogarakat megismerni, tapogatni, játszózni, élni az egyszerű mindennapokat. Ha egy anyuka mindennapra igényt tart valami foglalkozásra, az nekem olyan, mintha valami miatt pótcselekvést keresne, mintha ő maga sem lenne rendben magával és emiatt állandóan külső ingereket keresne. Kisvárosban élünk, az utca látványossága a sarki tyúk udvar. Nem viccelek, kb. mindennap el kell mennünk a kislányommal megnézni mit csinálnak éppen a pipik és rendszeresen találkozunk hasonló korú járókelőkkel is arrafelé. Ez megy nagyjából egy éve. Ennyire "nehéz" kielégíteni egy 1+ éves gyerkőc igényeit. :D
Ezen felül azt kell átgondolni nektek mik a prioritások. Én utálnék egy városi lakásban lakni és kötelező érvénnyel le-fel mászkálni, mert a gyereket "le kell mozgatni". Szeretem, hogy van udvarunk és így döntési lehetőségünk, hogy elmegyünk-e játszóra, vagy csak ki az udvarira, elmegyünk-e mondjuk estefelé még strandra, vagy megteszi a medence, stb. Szerintem ez gyerek mellett felbecsülhetetlen szabadság, másnak meg más az.
ÉN viszont nem költöznék olyan faluba sem, ahol semmi nincs, csak a híred előbb ér haza, mint te magad. Akkor sem, ha a segítség a szomszédban van.
A logisztika kérdése viszont szerintem átmeneti, néhány éves probléma, amíg a gyerekek nem tudnak egyedül buszozni. Ahogy nem kell/érdemes egy életet erre alapozni, úgy szerintem egy ingatlanra sem érdemes egy életet alapozni. Sosem vennék pl. egy lepukkant sz*rt, amit toldozgatunk egy élet munkájával, majd amikor tovább állnánk, akkor jövünk rá, hogy a pénzünk felét sem látjuk viszont többé, mert eladhatatlan annyiért, amennyit mi beletettünk. Szerintem fontos a mobilitás. Ha a suli 10 km-re van, semeddig nem tart mondjuk edzés miatt elugrani az egyik gyerekért. Amúgysem vagyok híve annak, hogy toljuk tele az összes gyereket szakkörökkel és edzésekkel, heti 1-2 alkalmat meg össze lehet szervezni.
A legnagyobb baj, hogy a saját férjeddel nem tudtok megállapodásra jutni ilyen alapvető dolgokban. Nekem inkább ez lenne ijesztő, mert ugye mi mindketten azt az életet álmodtuk meg most rövid távon, amit éppen élünk és azért tudunk csapatként működni a logisztikában és minden egyébben is, mert szeretjük az életformánkat, nem teher. De ha ti teljesen máshogy képzelitek el a dolgokat, akkor hol van a közös pont, amiben egyikőtök sem csak kényszerből megalkuszik csupán?
válasza: válasza:Biztos nem attól lesz boldog egy 1 éves ha minden nap elvviszed programozni.
Inkább sokat jatsz vele, hord el sétálni, ahogy írták előttem bogarasszatok, legyetek együtt sokat.
Programra is lehet vinni, de nem minden áron, nem minden nap. Csak telerakod ingerrel a gyereket, ami nem mindig jó.
válasza: válasza: válasza:Szerintem egy évesen sok még ez a program, de ti érzitek.
Másfél-két éves kortól amúgy sem úszod meg, hogy állandóan menjetek, mert a legtöbb gyereknek hatalmas lesz a mozgásigénye és elkezd unatkozni otthon. (Legalábbis nálunk és az ismerettségi körömben ez a tapasztalat.)
És ennyi idősen is bőven elég neki egy jó játszótér, vagy a parkban a kavicsok, termések bogarászása, mint mindennapos móka, és inkább emellé heti 1-2 ilyen csoportos foglalkozás.
Azért is, mert Te is hülyét fogsz kapni, ha minden egyes nap kötelező jelleggel programra kell menni, főleg amikor már dolgozol.
válasza:Egy pici gyerek egy kaviccsal is elszorakozik, nincs szuksege arra feltetlenul, hogy naponta elvidd mindenfele foglalkozasra.
Valljuk be, lehet inkabb nekunk anyaknak van ra szuksege, mert unjuk a monotonitast mar otthon? :D
Amugy neha mi is elnezunk pl kerekitore vagy baba-mama klubba, de ez igy kb havi 2 alkalom es boven eleg (nekunk!).
A 1,5 eves gyerekem meg botokkal es kavicsokkal jatszik a kertben naponta orakat. Neki meg ez eleg. Pedig van hinta, csuszda, pici maszoka, de jelenleg ritkabban valasztja ezeket.
De persze jatszoterre is megyunk.
A falu vs varos kerdesben en a varosra szavazok, de csak magam miatt. Kell az, hogy nagyjabol minden elerheto tavolsagra legyen,de ez en vagyok, nekem ez a prioritas. Mi varosban elunk kertes hazban, jo ez igy nekunk.
válasza:#15
Sokan azért költöznek ki falura, mert csak ott bírnak házat venni. Szóval nem feltétlen a falusi lét a szívük vágya... pláne azoknak nem, akiknél a nő nem is vezet, a tömegközlekedés meg szar, aztán a legközelebbi városig egy fél napos tortúra eljutni, egy csomó munkalehetőségtől el vannak vágva.
válasza:18 nekem aztán teljesen mindegy ki miért lakik falun.
Csak aztán az itt pokhendiskedo "soha nem élnék falun fuuuj"emberek egyszer nehogy odakenyszeruljenek...
válasza:Szerintem nem odakényszerülni szoktak, hanem maguk választják, ahogy a kérdés kiírója is, mondván hogy ott vannak a nagyszülők is.
Felnőtt, életképes ember nem a rokonok távolsága alapján dönti el, hogy hova költözzön, hanem a hosszútávú előnyöket veszi figyelembe. Idős korosztálynak megfelel egy falu is, mert teljesen mindegy hogy hol veszi fel a nyugdíját. Míg egy családnak nagyon nem mindegy hogy tud-e rendes óvodát/iskolát választani, vagy marad az az egy a faluban, ami általában tele van kisebbségivel. Meg nem is nagyon van munkalehetőség ilyen helyeken, az említett programokról nem is beszélve.
Saját magát csapja be, aki ezeket nem mérlegeli, és csak az előnyeit látja a falunak. Lehet hogy ott nagyobb házat kapni, nagy kerttel, de ha úgyis ott vannak a nagyszülők, akkor hétvégén meg szünidőben oda lehet menni látogatóba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!