Hogyan lehet megnevelni egy gyereket verés nélkül?

Nálunk is hasonló működik mint a 9-esnél. Van egy plüss sünije, amivel játszik és eljátszottuk, hogy szuszog a süni. Szép lassan, hangosan,mély levegőket vesz. Ezt gyorsan megtanulta és amikor hisztizik, akkor azzal próbálom kizökkenteni hogy megszoktam tőle kérdezni, hogy hogy szuszog a süni? És akkor próbálunk együtt mély levegőket venni. Ez általában működik.

Aki azt mondja, hogy ütni kell a gyereket, az beragadt valahol a múlt században, nagyon káros hatásai lehetnek a gyerek személyiségére.

Komolyan ideje lenne szentté avattatnom magam, hogy az autista lányomat nem vertem szarrá, miközben mások a neurotipikus gyerekükkel se bírnak. Röhej.

Neurotipikus gyerekemet konkrétan nevelni se kell a testvéréhez képest, csak szimplán következetesnek lenni.

Azt értem, hogy odaadid neki a konyhai eszközt és nem érdekli, netán földhöz vágja. De előtte van bármi interakció? Ahogy írtam, lehajolsz hozzá, nem babusgatni, hanem rászólsz. Tapsolsz egyet, elkezdesz hangosan énekelni- ilyenkor a lényeg, hogy valami nagyon váratlan történjen, ami a rohamból kiviszi, kizökkenti őt.

1.szitu ha a gyerekem durcis, hisztizik és nyújtom felé a kiskönyvét még a földhöz is csapja, hogy menjek a fenébe.

2.szitu ha közbe iktatom a kizökkentést és utána nyújtom a kiskönyvet már szépen megnézegeti.

2 éves kor körül is van egy szeparációs szorongás, akkor is érdemes ugyanúgy kezelni ezt a "jön utánam és ordít, ha nem veszem fel" dolgot, mint egy évvel ezelőtt. Engedni egy kicsit, ezúttal már keretek között. Ha a konyhában tevékenykedsz, akkor ugye kíváncsi, látni szeretné, mit csinálsz, közel akar lenni hozzád amúgy is, naná, hogy azt szeretné, ha felvennéd, kit érdekel ilyenkor egy fakanál?

Én ilyenkor vagy felkötöm a hátamra (hurcikendő még mindig csodaeszköz), vagy magam mellé ültetem a konyhapultra, illetve szeretnék majd venni egy konyhai tanulótorony nevezetű csodát a lányaimnak, mert a széket tolják mindig oda és veszekednek, hogy ki melyikre álljon, amikor jönnek a forró edényhez nyúlkálni, szóval egy kicsit nagyobb biztonságot adna egy kifejezetten erre szóló eszköz :D Szerintem érdemes lehet beruházni ebbe is, így ő is segíthet a főzésben a maga módján (krumplit mosni, tésztát önteni az edénybe, megkeverni a nyers sütitésztát, kókuszgolyót gyúrogatni, stb).

Ha a gyerek roszul viselkedik, visszabeszél, nem fogad szót, hisztizik stb stb, nem ölelgetni meg dícsérgetni kell, hanem határozottan nevelni, következetesen, meg fogja tanulni hogy a nem az nem!!! Nincs lécci maradjunk még 10 percet a játszotéren, vagy lécci anyu had maradjak még fent 10 percet nem. Nem kell agyonverni a gyereket nyilván, de 1-2 pofon simán repül, ha a gyerek túlmegy egy határon. Semmi baja nem lesz, viszont gyorsan megtanulja, hogy nem pofázunk vissza, ha anyu vagy apu mond valamit, akkor az van és pont!

Ha a gyerek rosszul viselkedik, akkor arra nem az a megoldás, hogy megerősítem benne ezt a viselkedést neki kellemes dolgokkal mint pl ölelgetés, hanem rávilágítok arra, hogy így nem szabad.

Egy embernek sincsenek kötélből az idegei. A gyerek korszak során a szerencsésebbeknek kezelhetőbb gyerek jut, és nem érnek el arra a pontra amikor már nincs más megoldás, mert már mindennel próbálkoztak és nem hatott. másnak pedig olyan gyereket dobott a gép akivel szemben előbb utóbb elszakad a cérna.

Akinek nem tetszik, az tűrjön el minden szemtelenséget, pofátlanságot a gyerekének. Azt is ha pl 8 évesen ott tart, hogy felpofozza az anyját mert azt látta a suliban olyan szülőtől aki ezt elviseli a kölykétől. Egyik barátnőm pl így járt, és az volt az a pont, amikor ütött, és nem bànta meg. Igaza volt.