Kifutunk az időből? Hogyan döntsek majd? Bizonytalan vagyok

Szerintem nem. Egyre több a túlgondolni való. Viszont ha valamit megtanultam az életben, akkor az az, hogyha a gyerekvállalásban nem vagy biztos az életben, akkor ne vállalj.

Semmi nem tortenik akkor, ha 1-2-3 evig meg pihenteted a temat es csak elveztik azt, ami most van. Aztan majd meglatjatok. Nem leszel elkesve kesobb sem szerintem!

En biztosan várnek ilyen esetben. Anyagilag is fel lehet keszulni, es lehet még kettesben töltött elmenyeket szerezni. 35 éves korig bőven jó. A gyerekek között mar igy is ugy is nagy lesz a korkulonbseg, es minel nagyobb a nagyobb, annal önállóbb, és így annál konnyebb lesz a kisebbel.

Még nem gondolkoznék ezen

Én 30, a férjem 40 volt, mikor megismerkedtünk. Előző házasságból szintén volt egy 6 évesem. Férjemnek nem volt még gyermeke, mindenképp szerettünk volna közös gyermeket, a kisfiam is nagyon szeretett volna mindig is egy testvért. Aztán meglett a közös fészkünk, +1 szoba a leendő babának is, aki nem jött. Teltek az évek, vártuk a csodát, és nem jött, majd orvoshoz fordultunk mindketten, és egymástól függetlenül tovább irányítottak minket meddőségi klinika irányába, akkor még azzal bíztatva, hogy talán a vizsgálatokból kiderül mi áll a háttérben, és lehet még természetes úton babánk. Jelentkeztünk, elindultak a vizsgálatok, és kiderült nem lehetett volna természetes úton. A 4. lombik sikerült, addigra 37 éves lettem. Nem így terveztük, sokkal korábban szerettünk volna babát, a férjem már nagyon idősnek érezte magát, és én sem vagyok már túl fiatal, pláne megedzett minket az élet az elmúlt években. Nagyon furcsa volt ennyi idő után újrakezdeni a babázást, hisz mi már megtapasztaltuk milyen egy kamasszal, milyen újra szabadnak lenni, a gyerkőc már önálló, otthon maradt szívesen míg vásárolunk vagy ilyesmi. De nem bántuk meg, rá vártunk, ő a mi kis édes babánk, akiért minden nap hálát adunk, nélküle kevesebb lenne az életünk. Ha nem lenne, örökre hiányérzetünk lenne. Tudjuk, hogy idővel könnyebb lesz, ez adja az erőt, tudjuk mi vár ránk. :) Nagyszülők sajnos nálunk sincsenek, de megoldunk mindent ahogy tudunk :)

Majd meglátod, hogy hogy érzitek addigra. Még élvezzétek a kettesben töltött időt, kell az is. FYI: középkorú majd csak 13 év múlva leszel.

Szerintem egyelőre ne agyalj ezen, élvezd a közös együtt töltött időt a pároddal, és majd meglátod 2-3 év múlva mi lesz. Hasonló helyzetben vagyok amúgy mint te, bár én nem váltam el, de a férjem nagyon szeretne második babát a kisfiunk mellé (3 éves), én viszont bizonytalan vagyok. Egyelőre mi is elnapoltuk a témát pár évvel.